A fekete hó már jóval ritkább természeti jelenség. Sokszor más színű hóvirágzással együtt lép fel, de még gyakrabban egymagában. A fekete hó teljesen más mint a piros. A hómező felületén a kiolvadási szemek élein, mint sűrű pépszerű nyálkás, kékes, barnás fekete anyag jelenik meg. Üvegcsébe gyűjtve, ha megolvad egészen tusszerű.
Brun látott először fekete havat 1875-ben az Alpesekben, melyet szerinte egy moszat okozott, mások azt hiszik, hogy a nap sugarainak és a levegő oxigénjének hatására a hó felületén levő moszatok és más növényi, törmelékek elszenesedéséből származó anyag okozza a fekete havat.
Vannak, akiknek nézete szerint a fekete hó okozója valami alsóbbrendű gomba, illetőleg baktérium. Hazánkban fekete havat Roth Róbert figyelt meg először a Magas-Tátrában. Én is csak a Magas-Tátrában láttam fekete havat, ahol gyakori; azt mondhatjuk, hogy a Tátra különlegessége.
Valamivel gyakoribb természeti jelenség a zöldes-sárga színű sárga hó. Hazánkban először a lengyel Rostafinski látott a Magas-Tátrában sárga havat, amelyet a Chlamydomonas flavo-virens mérhetetlen tömege okozott. Argentinából is előkerült a sárga hó, ott azonban a Scotiella nivalis okozta.
Igen megkapó, de meglehetősen ritka természeti jelenség a zöld hó. Színe világos klorofill-zöld, többnyire hosszanti csíkokban jelenik meg; nemcsak a hó felületén, hanem sok esetben a hó belsején is jól találhatók zöldszínű, a hó felületével párhuzamosan futó csíkok. Abból, hogy a zöld hó okozói nemcsak a hó felületén, hanem a hó belsejében is jól érzik magukat, arra következtetünk, hogy fényigényük jóval kisebb, mint a piros havat okozó szervezeteké.
A zöld havat a zöld maszatok (Chlorophyceae) körébe tartotó különböző apró szervezetek okozzák. Mondhatjuk, hogy a különböző területek zöld havat előidéző moszat társaság mind különböző és jellegzetes összetételű.
A Magas-Tátrában először Czirbesz J. András (1772) látott zöld havat a Kriván alatti Zöld-tó haván. A Bélai mészhavasok északi oldalán a Dolina Kepy-völgyben levő hókapu zöld színeződését a Raphidonema Tátrae mérhetlen tömege okozta.
A Raphidonema apró, 2-4-8 sejtből álló fonalakat alkot, amelyek két szélső sejtje igen különböző végződhetik. A fonalak különbözően hajlottak lehetnek. Ezek az apró fonalak mindössze 1-3ľ. Elgondolható, hogy ezek a fonalak hóvirágzás alkalmával milyen mérhetetlen számban szaporodnak el a hó felületén, amikor a hófelületet nehány cm mélységig világos, a klorofillra emlékeztető zöld színűre festik.
