A legújabb amerikai kísérletek szerint, ha barna hölgy ül gépkocsijának kormánykereke mellett, kevesebb a valószínűsége, hogy autókirándulását az útszéli árokban vagy kórházi ágyon fejezi be, mint akkor, ha történetesen szőkehajú szépség kezeli a volánt.

De mi köze a női haj színének az autóutazás biztonságához?... A csodálkozó kérdés teljesen jogos. A magyarázat pedig valójában egyszerű. Minthogy egyrészt a féktávolság függ az úttest minőségétől és a sebességétől; másrészt pedig nagy szerepet játszik a gyors megállásban a vezető reakciós ideje...

Tessék? Hogy ne tartsak itt érthetetlen autótechnikai előadásokat, hanem térjek a tárgyra?... De kérem, hiszen én állandóan a tárgynál időzöm, nem tértem el attól egy pillanatra sem. És talán nem is olyan érthetetlen az összefüggés, mint első pillanatra látszik, a női haj színe, a féktávolság és a reakciós idő között….

Féktávolságnak (vagy fékútnak) nevezik S mérnökök azt a távolságot, amelyen belül a robogó gépkocsi meg tud állni, ha vezetője lefékezi. Mert köztudomású, hogy semmiféle járómű nem áll meg abban a pillanatban, mikor mozgatóereje megszűnik működni. Viszi, hajtja még tovább is a lendület, mindaddig, míg azt a kerekek súrlódása, a levegő ellenállása fokozatoson fel nem emészti és a járómű mindinkább nyugalomba jut.

Természetesen annál későbben emésztődik fel a lendület, tehát a járómű annál hosszabb idő mulva (és hosszabb út után) áll meg, minél gyorsabban haladt előzőleg. Autónál nem elég kikapcsolni a mótort, ha meg akarunk állni. Ugyanakkor rögtön fékezni is kell a kocsit. A lendület miatt az autó nem áll meg azonnal, hanem egy darabon - pár méteren, esetleg tíz méteren - még- tovább gördül, a fékezés ellenére is. Ez a kis darab út a féktávolság.

A kocsi féktávolsága változó, aszerint, síkos-e az úttest vagy száraz és mekkora sebességgel haladt. Például, ha száraz makadámúton 40 km-es óránkénti sebességgel futó autót erősen lefékezünk, az még kb. 10 métert szalad, míg megáll, vagyis ennyi a féktávolsága. De már 60 km-es gyorsaság mellett csak 28, 80 km-nél pedig csak több mint 40 méternyi út után állítható meg.

A szerencsétlenség elkerülése szempontjából tehát végtelenül fontos, hogy a vezető oly éberül uralkodjék idegein, hogy az akadály felbukkanásakor azonnal, haladéktalanul fékezzen, mert még az a töredék-másodpercnyi idő, ami az akadály megpillantása és a fékezőpedál lenyomása között eltelik (minthogy a kocsi még azalatt is fut), mulhatatlanul katasztrófát okozhat. Ez a szinte felfoghatatlanul rövid – de, mint láttuk, végzetes jelentőségű - időtartam a reakciós idő.

No már most: dr de Silva R. Harry, az amerikai Harvard-egyetem tanára, érdekes vizsgálatokat végzett arra nézve, milyen jók a női autóvezetők idegei, milyen rövid a reakciós idejük, azaz egy bizonyos, adott időponttól számítva, milyen gyorsan húzzák meg a féket.

Autószerű ülésbe, kormánykerék mellé ültette a vizsgálatra jelentkező hölgyeket. A delikvenseknek az volt a feladatuk, hogy egy fényjel fellobbanásakor haladéktalanul nyomják meg a lábuk alatt lévő fékemeltyűt. A pedál lenyomása azonban nem féket, hanem óraszerű szerkezeteket hozott működésbe, melyek a kísérleti személy izmainak és idegeinek működésbeli gyorsaságát mérték és jelezték.

E kísérletek közben de Silva doktor, hír szerint, arra a sajátságos megfigyelésre jutott, hogy a barnahajú hölgy vezetők idegzete frissebben működik, rövidebb a reakciós idejük, vagyis az akadályt jelképező lámpa fellobbanásától számítva, rövidebb idő alatt hozzák működésbe a féket, mint szőke kolléganőik. Egyelőre nincsen kiderítve, milyen rejtett kapcsolat áll fenn a haj színezete és az idegműködés gyorsasága között. A kutatások még folynak és a kérdés még tisztázásra vár.

Hogy is szól a nóta?..... „Minek a szőke énnekem, mikor a barnát szeretem….” Nos, erről lehet vitatkozni. Hiszen utóvégre ez egyéni ízlés dolga. De ha az amerikai kísérletek helytállók, úgylátszik, mégis igaza van a dalnak. És ajánljuk, fogadja meg a jótanácsot: barna kislányt ültessen a volán mellé. Ne szőkét. (Legalább is hosszabb útra ...)

Ernyei Frigyes