Az orvosi gyakorlat legfurcsább esetei adódnak abból, mikor úgynevezett „idegen testet” kell valakiből kioperálni. Egész vegyeskereskedést lehelne berendezni azokból a tárgyakból, amelyeket a szervezet legkülönbözőbb részeiből szedegetnek ki a sebészek. Igaz: az is előfordult már, hogy ők maguk hagytak benn a testben valamit, ami nem odavaló.
Az elmúlt napokban Párizsban fordult elő az az eset, amelyet képünk illusztrál. Súlyos görcsökben szenvedő beteget szállítottak be az ismert sebésztanár klinikájára. A professzor megállapította, hogy legfeljebb sürgős műtéttel segíthet rajta. Az azonnal megejtett operáció fényesen sikerült - a beteg megmenekült.
De hamarosan újból jelentkeztek a fájdalmak, melyeknek semmi módon sem tudtak magyarázatot adni. Végül Röntgenfelvételt készítettek a fájdalmas testtájékról. A felvétel eredménye képünkön jól látható: a hasüreg jobb felében nagy sebészi olló fekszik, melynek hegye oldalfelé fordul. Az olló mögötti árnyék a medencecsont csipőlapátja. Középen a gerincoszlop emelkedik a magasba. Mit volt mit tenni - a beteg újból a műtőasztalra került, az ollót eltávolították és az illető már kitűnően érzi magát.
Szinte hihetetlen, hogy mit mutat ki néha a Röntgen-kép egyik-másik beteg gyomrában vagy belében. Emlékszem egy esetre, mikor egy elmebeteg, aki nem állt kellő felügyelet alatt, két villát, egy leveseskanalat és ráadásul egy szardinianyitó kulcsot nyelt le! A műtét, melyben mindezt kioperálták belőle, ötnegyed óráig tartott.
Csodával határos, hogy ez az ember is megmenthető volt az életnek. Egy kisfiú nyelőcsövében játékbiciklit mutatott ki a Röntgen-kép. Szerencse, hogy aránylag magasan akadt fel és megfelelő csipesszel meg lehetett még fogni, úgyhogy vágás nélkül is kijött.
Egy iszákos asztalosmester is nagyon ráfizetett egyszer a szenvedélyére. Részeg fejjel tévedésből kiivott egy egész üveg politurt. A politur sellakból készült, amely a gyomorban szilárd tömeggé dermedt. Képzelhető, hogy milyen fájdalmai voltak a szerencsétlennek.
A műtétnél az egész gyomorfalat fel kellett vágni és egy darabban emelte ki az operatőr az egész sellaktömeget, mely a gyomor belsejének legpontosabb lenyomata volt. Még a legkisebb ráncocskák, bemélyedések is kirajzolódtak rajta. Most is ott őrzik a klinika kis múzeumában.
Nagyon érdekes a lenyelt tűk sorsa a szervezetbe. Sok nőnek van az az eléggé el nem ítélhető rossz szokása, hogy varrás vagy ruhatűzdelés közben a felesleges gombostűket a fogai között tartja. Nagyon sok katasztrófa származott már ebből. Ujból meg újból előfordul, hogy hirtelen mozdulat, ijedtség vagy valami hasonló következtében lenyelik a tűket.
Igazán nagy szerencse, hogy sokszor mégse történik baj. Bámulatos, hogy a bél milyen „okosan” tud viselkedni ilyenkor. A bélmozgások úgy fordítják a tűt, hogy gombjával lefelé forduljon és a veszedelmes kis idegen test baj nélkül vándorol végig a többméter hosszú emésztőcsatornán.
De persze nem egyszer fennakadhat a tű és komolyabb bajokat is okozhat. Végül az is előfordul - bármilyen meglepően hangzik - hogy a tű átfúrja magát a legkülönbözőbb szerveken es egyszerre csak, esetleg hónapok mulva vagy még később, a bőr alá kerül, majd a bőrt is átfúrva, megjelenik a test felszínén.
Tű lenyelése esetén - ami végül is bárkivel előfordulhat - mindenesetre adunk egy jó tanácsot. Addig is, míg az orvos mást nem rendel, egyék az illető minél több főzeléket, burgonyát, kenyérbelet. Ezek az ételek beburkolják, védően körülveszik a tűt a gyomorban meg a bélben és velük együtt a bélfal felsértése nélkül kiürülhet.
Az idegen anyagok sajátságos képviselője, melyet nagyon nehéz eltávolítani a testből, tetoválás alkalmával a bőr alá került festék. Sokszor bizony nem is lehet másképpen megszabadulni tőle, mint kis plasztikai műtéttel – a bőr kivágásával és más helyről való pótlásával.
Dr. Kovács György.