Mivel minden utazás jegyváltással kezdődik, mindenekelőtt nézzük meg azt, hogy mibe kerülne, ha az olvasónak valóban jegyet kellene váltania arra a képzeletbeli utazásra, amire most meghívjuk. Képzeletben beülünk most egy fantasztikus rakétába, vagy mondjuk űrhajóba s elvitetjük magunkat a Napba.

150 millió kilométernyi út áll előttünk s mondjuk, hogy a jegy százszorta olcsóbb, mint a földi gyorsvonat második osztálya, vagyis annyi, mintha Budapesttől Bécsig 26 fillérbe kerülne a jegy. Ezzel a tarifával 15.000 pengőbe kerülne a Napba szóló jegy, vissza ugyanannyiba, amiből aztán elképzelhetjük, hogy milyen távolságot jelent az a 150 millió kilométer.

Szálljunk be képzeletbeli repülőgépünkbe, amiben mindenről gondoskodva van az utasok számára, fűtésről, levegőről, hűtésről, szóval nem kell félnünk semmitől. Indulunk, de most jó lesz megkapaszkodni, mert nagy lendülettel kell a gépnek elrugaszkodnia a Földtől. A Föld ugyanis nem ereszt el olyan könnyen magától s csak akkor tudunk el szabadulni róla, ha azonnal 12 kilométeres sebességet ér el a gépünk s ehhez a sebességhez a puskagolyó is gyerekjáték.

Mivel gépünk képzeletbeli, természetes, hogy ezt is tudja és a második másodpercben már a sztratoszférában vagyunk, további négy-öt másodperc múlva pedig egészen kiérünk a Föld légköréből s kinn vagyunk a világűrben.

Előttünk ott van a Nap s az tűnik fel, hogy most egészen vakítóan fehér, nem olyan sárgás, amilyennek a Földről látjuk. Viszont eltűnt az ég kék színe is. Éjszaka van, az ég olyan, mint a fekete bársony, a csillagok ragyognak, pedig a Nap is itt van előttünk. Ennek a különös látványnak az a magyarázata, hogy nincs körülöttünk levegő, amit megvilágítana a Nap fénye. A nappali ég kék szine tulajdonképpen a levegő színe s a földön azért nem látjuk nappal a csillagokat, mert a napfény elárasztja a levegőt világossággal s ezen a fényáradaton nem tör át a csillagok halvány fénye.

Nagy utat akarunk megtenni, kérjük meg csodagépünket, hogy a fénysugár segítségével vigyen tovább. Rendes gyorsvonaton 80.000 napig tartana az út, így nyolc perc alatt ott leszünk.

Odakünn nagyon hideg van, 270 fokot a zérus alatt mutat a gépünk ablakába kiteli hőmérő a Naptól ellenkező oldalon, de ez hideg nem tart soká, mert rohamosan közeledünk a Naphoz. Előttünk egyre nő a vakító korongja b pár perc mulva a fél eget elfoglalja. Jó is lesz lefékezni gépünk sebességé, mert alig marad időnk körülnézi.

Most már rá is bízhatjuk magunkat a Nap vonzására. A Napon harmincszor akkora a nehézségerő, mint a Földön s ha csak egyszerűen szabadon esünk a Napba, akkor is 500 kilométeres sebességgel érünk le rá.