Darányi miniszterelnök nyilatkozik a kormányzói, a választójogi törvényjavaslatokról

Balatonfüred, június 6.
A balatonfüredi választókerület közönsége vasárnap képviselőjét, Darányi Kálmán miniszterelnököt ünnepelte. Állapítsuk meg: a legrokonszenvesebb és legfeltűnőbb ebben a miniszterelnöki látogatásban a külsőségeknek teljes hiánya volt. Nyoma sem volt itt diadalkapunak, vezéri zászlónak, fehérruhás lányoknak, lovas bandériumnak, szavalókórusnak, Generálmarschnak, de a választóközönség ragaszkodása annál őszintébben és közvetlenebbül nyilvánulhatott meg a miniszterelnök iránt.

Darányi Kálmán a balatonfüredi szanatóriumban fogadta lapunk munkatársát. Tekintettel arra, hogy a politikai élet érdeklődésének középpontjában a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat áll, megkérdeztük a miniszterelnököt, megfelelnek-e a valóságnak azok a hírek, amelyek a kormányzói törvényjavaslat lényegéről elterjedtek.

- Nagyjából igen – válaszolta a miniszterelnök – egy azonban nem felel meg a valóságnak. Mindig azt mondják, hogy a koronázatlan király jogköre fogja megilletni a kormányzó urat. Már pedig a kormányzói jogkör külön jogkör, amely nem azonos a koronázatlan király jogkörével, annál kevésbé, mert hiszen a kormányzó esküt tett az alkotmányra, a koronázatlan király pedig nem.

A miniszterelnök ezután  kérdésünkre elmondotta, hogy a kormánypárt hétfőn délután tárgyalja a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, azután pedig nem lesz akadálya annak, hogy Lázár igazságügyminiszter még a hét folyamán benyujtsa a törvényjavaslatot a képviselőházban. Arra a kérdésre, hogy a törvényhozás még a nyári szünet előtt letárgyalja-e a kormányzói törvényjavaslatot, Darányi miniszterelnök így válaszolt:
- Mindenesetre azt szeretném, ha a törvényhozás még a nyári szünet előtt letárgyalná a törvényjavaslatot, annál is inkább, mivel, azt hiszem, hogy a törvényjavaslat fölött nem lesz hosszabb vita.

Kollégánk ezután a kormányzói törvényjavaslat egyik fontos részére, a kormányzó utódajánlási jogára terelte a beszélgetést. Az elterjedt hírek szerint ugyanis a képviselőház és a felsőház száz-száz, vagyis összesen kétszáztagú bizottságot küldene ki, amelynek jogában áll majd egy, kettő, vagy három személyt jelölni a kormányzó utódjául a kormányzói méltóság megüresedése esetén.

A miniszterelnök ezzel kapcsolatban a következő fontos kijelentést tette:
- Itt nyilvánvalóan félreértés áll fenn. Nem kétszáztagú külön bizottság kiküldéséről van ugyanis a törvényjavaslat szerint szó, hanem arról, hogy minden kétszáz törvényhozónak – az országgyűlési képviselőnek és felsőházi tagnak egyformán – jogában áll jelölnie. Ha tehát kétszáz törvényhozó összeáll, ezeknek jogában áll saját aláírásukkal ellátott iratban kormányzóutódot jelölni. Megtörténhet viszont, hogy a kormányzó egyáltalán nem ajánl utódot, mert ez nem kötelezettség, hanem jog a számára.

A titkos választójog még ebben az évben a parlament elé került
Most a titkos választójog beterjesztése iránt érdeklődünk.

- A titkos választójogi reformot, - válaszolta a miniszterelnök, - mint már mondottam, még ebben a naptári évben beterjesztjük a képviselőházban. Közölhetem, hogy a választójogi reformra vonatkozó statisztikai adatok már elkészültek és ezeknek a feldolgozása folyamatban van.

- Tudomásom szerint, - jegyezte meg munkatársuk – excellenciád hétfőn délelőtt a szociáldemokratapárt vezetőivel tanácskozik az alkotmányjogi törvényjavaslatok ügyében. A szocialistákkal való tárgyalással befejeződnek az alkotmányjogi törvényjavaslatok előkészítésével kapcsolatos tanácskozások?

Darányi miniszterelnök így válaszolt:
- Igen, befejeződnek. De azért továbbra is állandó érintkezést tartok fenn a parlamenti pártok vezetőségeivel.