Ha jogosult volt Budapestre az a dicsérő jelző, hogy a szép hidak városa, még jogosultabb lesz ezután, amikor elkészült a magyar hidépités legujabb remek alkotása, a Boráros-téri Horthy Miklós-hid. Eddig a budai hegyekből ereszkedtek alá a fővárosi Duna-hidak (vagy a hegynek futottak, aszerint, hogy ki honnan nézte), addig az uj hid az első, amelynek egyik lábánál sincs hegy és a pesti sikságot a kelenföldi lapállyal köti össze.

Hét évvel ezelőtt, Horthy Miklós kormányzóságának tizedik évfordulóján határozták el a Boráros-téri hid megépitését. Dr. Álgyai Hubert Pál elgondolása szerint készitette el a terveket a kereskedelmi minisztérium Dunaépitési Szakosztálya és az elfogadott tervek alapján indult meg az épités 1933 juniusában. Három évig és három hónapig tartott a hatalmas munka, dolgozott ezer és ezer munkás a vasgyárakban, kőfejtőkben, a talaj feltöltésén és a tulajdonképpeni hidépitéssel, mig most végre ünnepi felavatásra készen áll a Horthy Miklós-hid.

Két óriási nehézséggel küzdöttek meg a Horthy Miklós-hid épitői.
A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a balparti lejárót az igen szük Boráros-téren kellett elhelyezni, mégpedig ugy, hogy a már kialakult nagy forgalmi irányokat, utakat ne kelljen másfelé terelni. A budai részen a hid egész környékét magasan fel kellett tölteni.

Budapest uj Duna-hidja ugynevezett felsőpályás rácsos gerendahid.
Épitése kereken tiz millió pengőbe került és hatalmas összeget emésztett fel még külön a két parti feljáró épitése. Minden műszaki leirásnál érdekesebbek a hid épitésével kapcsolatos számadatok, mert ezekkel a számokkal lehet a legjobban érzékeltetni azt, hogy milyen óriási munka egy ilyen hatalmas hid épitése.

Mindenek előtt álljanak itt összehasonlitásul a régi budapesti közforgalmu Duna-hidak adatai.

A Lánchid 1838-1848 között épült, de csak 1849 őszén adták át a forgalomnak, a hid hossza 375, szélessége 11.7 méter, épitése mai értékre átszámitva 17 millió pengőbe került. A Lánchid vasszerkezetét a megváltozott forgalomnak megfelelően 1914-1915-ben kicserélték és ez a munka mai értékben 7 millió 200.000 pengőbe került.

A Margit-hidat 1872 és 1876 között épitették, hossza 607, szélessége 16.6 méter volt, amelyet most szélesitenek ki 22 méterre. A hid 70 évvel ezelőtt, mai értékben 13.5 millió pengőért épült. A Margit-szigetre vezető szárnyhidat 1899 és 1900. években készitették. A szárnyhid hossza 70, szélessége pedig 12 méter és épitési költsége 778.000 pengő volt.

A Ferenc József-hid 1894-1896. években készült, 331 méter a hossza és 16.3 méter a szélessége, épitési költsége pedig 6 millió pengő.

Az Erzsébet-hid épitését 1898-ban kezdték meg és 1903-ban fejezték be. A hid hossza 374 méter, szélessége 18 méter, épitési költsége a rendkivül drága lánchidszerkezetre való tekintettel mai értékre átszámitva 14.5 millió pengő.

Most lássuk a tizmillió pengős Horthy Miklós-hid adatait.
A hid épitéséhez felhasználtak 850 vagon vasat, 500 vagon cementet, 580 vagon betonkavicsot és 650 vagon faragott követ. A Duna szélessége a hidnál 380 méter, viszont a Horthy Miklós-hid teljes hossza 514 méter és 94 centiméter, szélessége 22.70 méter. Ebből 15.70 méter kocsiut, a gyalogjáró pedig mindkét oldalon egyenlően 3.50 – 3.50 méter.

A Horthy Miklós-hid ugy épült, hogy a legnagyobb teherbirása négyzetméterenként 450 kg, a villamosvágányok mentén pedig 600 kg. A budai részen a hid feljáróinak és környékének feltöltéséhez 1,425.000 köbméter földet használtak fel és a Lágymányos feltöltésére még további 1,500.000 köbméter föld kell. Hogy ennek a földmennyiségnek a nagyságáról fogalmat alkothassunk magunknak, két adatot jegyzünk ide. A hárommillió köbméter föld sulya hozzávetőlegesen 5.400,000.000 kg, vagyis 540.000 vagon és ennek a vasuti kocsisornak a hossza meghaladja az 5200 kilométert (a Budapest-London repülővonal 1604 km).

Budapest legujabb Duna-hidját kék szinüre festették. Összesen 40.000 kg festéket használtak fel.