Évek hosszú sora óta nem uralkodott olyan nyugtalanság a nemzetközi búzapiacokon, mint e hetekben, amelyekben az északi földteke búzatermelő országai a termést betakarítják. A nyugtalanság oka az, hogy az óriási tengerentúli búzakészletek, amelyek éveken át nyomták a piacot, az elmult évek sorozatos rossz termései következtében felemésztődtek s ma sem Chicago, sem Liverpool nem tudják, vajjon az idei termés elegendő lesz-e a bevitelre szoruló országok szükségletének fedezésére.

Bizonytalan az is, vajjon egyes nagyhatalmak nem fognak-e még emelkedő és magas árak mellett is háborús készleteket felvásárolni s a harmadik bizonytalanság, vajjon Oroszország, amelynek ez évben állítólag igen jó termése van, nem vet-e piacra egyelőre ki nem számítható búzamennyiséget. Ez az utóbbi feltevés valószínűtlen, mert ha a moszkvai kormány délorosz búzát kívánna exportálni, akkor már le kellett volna kötnie a szükséges hajóűrt, ami idáig nem történt meg. Kanadában az aratás csak három hét mulva kezdődik meg s csak akkor lesz megállapítható, valóság-e vagy csupán ijesztés a hír, hogy a szárazság és a rozsda szörnyű károkat okozott a kanadai búzatermésben.

Egyelőre úgy áll a helyzet, hogy a valószínűségi számítások szerint Kanada, az Egyesült Államok, a dunai országok és egyéb búzatermő területek kiviteli fölöslege 315 millió buselre becsülhető, a szükséglet kereken 530 millió busel, a hiány tehát 215 millió busel, amelyet Ausztrália és Argentina vannak hivatva fedezni. Ha azonban a kanadai és amerikai termésben a rozsda tényleg nagy károkat okozott, akkor a hiány sokkal nagyobb s ez esetben erősen felhajtott árakra kell a közeli hónapokban számítanunk.

Ennek a bizonytalanságnak a hatása megmutatkozik a magyar piacon is, elsősorban abban, hogy a kínálat igen csekély, a gazdák visszatartják az árut, a mainál jobb ár reményében. További örvendetes eredményként kell elkönyvelnünk, hogy a kormány nem köti le előre fix áron idei búzatermésünket s az eladási ár a mindenkori világpiaci árhoz fog igazodni. A magyar búzakivitel legfőbb piacainkon a szükséglet kisebb hányadrészét fedezi s igazán elvárhatjuk, hogy Olaszország, Svájc s Németország a mi búzánkat is világpiaci áron veszik meg és devizában fizetik ki. Ezzel a magyar búzakivitelből kiesik az egykéz rendszere is, amely olyan nagy kiadásokba került s olyan súlyos áldozatokkal járt.

A mult évi 6.5 millió mázsa búzakivitellel szemben idei várható kivitelünket kereken 5 millió mázsára becsülik. A búzakivitelre vonatkozó megállapodást Ausztriával már megkötöttük. A Bécsben tegnap aláírt egyezmény augusztusban lép életbe, Olaszországgal holnap kezdődnek meg Rómában a tárgyalások. Bécsi hírek szerint az új megállapodásban sem fix árak, sem összegszerű mennyiségek nem foglaltatnak. Az ár a világpiaci árhoz igazodik s Ausztria a magyar búzaexportnak 40%-ára tarthat igényt, további negyven százalékot Olaszországnak tartunk fenn.

Ausztria nem devizában fizet, hanem klíring útján s hír szerint az emelkedő árak kiegyenlítésére Ausztriának kiegészítő fabehozatali kontingenseket engedélyeztünk. Mindenesetre megnyugtató, hogy a búzatermés kiesését az emelkedő árak remélhetőleg teljes mértékben ki fogják egyenlíteni.