A csepeli szabad kikötőben hatalmas tárházak, sok-sok raktárépület, ezüstös színűre festett olajtartályok között szövevényes vasuti sínhálózat és fölötte síneken futó óriási villamosdaruk nyujtogatják acélkarjukat.
Csepelen, az alig tíz éve elkészült óriási kikötőben összpontosul Magyarország mezőgazdasági és ipari termése. A hatalmas, tizenkét emeletes gabonatárház egyszerre 3200 vagón gabonát tud nemcsak befogadni, hanem a tárológabonának megfelelő hűvös helyen tisztítani, rostálni, lapátolni, a kivitelre teljesen előkészíteni. A nem zsákokba rakott, hanem a hajók mélyére, vagy vagónokba ömlesztett gabonát villamosszerkezetű óriási szívókészülék szállítja a megfelelő tárolóhelyiségbe.
A gabonatárház mellett, majdnem egy kilométer hosszuságban van a nyílt raktárterület, ahol valóságos hegyekben tárol a tüzelőanyag, szén, brikett és tüzifa. A sok csarnokszerű épületben van elraktározva a Magyarországra érkező papír, vegyiáru, várja a külföldre szállítást a magyar cukor, bőr és a különféle áruk tömege.
A vámmentes kikötő életére, forgalmára és ebből megállapítható közgazdasági jelentőségére jellemző, hogy míg működésének első évében, 1929-ben, a kikötő összes forgalma alig haladta meg a kétmillió métermázsát, addig 1936-ban már közel nyolcmillió métermázsa volt az összforgalom. Legnagyobb tétellel az áruk között természetesen a gabonaneműek és őrlemények szerepelnek. Ebből 1936-ban pontosan 2,190.487 métermázsa ment keresztül a raktárakon, ami az összforgalom 28.5 százalékát jelenti. Nyomban utána a papír következik (794.125 métermázsa, 10.4 százalék), majd a szén (603.923 métermázsa, 7.9 százalék), a hüvelyesek és magvak (452.662 métermázsa, 5.5 százalék), a celluloze (424.866 métermázsa, 5.5 százalék), a műtrágya (372.410 métermázsa, 4.8 százalék), a tüzifa (333.671 métermázsa, 4.4 százalék), a kénkovand (312.347 métermázsa, 4.1 százalék), a vas (305.569 métermázsa, 3.9 százalék), a só (246.345 métermázsa, 3.2 százalék).
És mindezek mellett sok-sok tízezer és százezer métermázsa (mert itt ilyen hatalmas számokkal dolgoznak) bőráru, cukor, dohány, fémek, földnemek, gépek, gumiáruk, gyapot, gyapju, gyarmat- és fűszeráruk, juta, kakaóbab és csokoládé, konzervek, vegyiáruk és még sok-sok más ipari és mezőgazdasági termék. És mindez talán csak a kezdet. A csepeli kikötőre a gazdasági viszonyok javulásával még óriási feladatok várnak.