Theobald Shmidt nyomán indult el Dávid Bruce, aki a londoni egyetemen a trópusi betegségek első tanára volt. Bruce fiatal angol katonaorvos volt, mikor Máltában különös betegség ütött ki a katonák között, melyet sehogysem tudtak gyógyítani. Az emberek a lábaikat fájlalták és nem tudtak lépni. Brucenak nem volt laboratóriuma sem. A máltai kórház hullakamrájának sarkában végezte kutatásait s csupán fiatal felesége volt segítségére. Orvostársai pedig valósággal ellenségesen viselkedtek vele szemben. Mégis sikerült kiírtania a betegséget.

Közben azonban annyi ellenséget szerzett magának, hogy örök időkre kis garnizonorvos maradhatott volna. Az angol hadseregben ugyanis az volt a vélemény, hogy a katonaorvos jelenjen meg pontosan a rapportokon és ne fecsérelje idejét laboratóriumi szamárságokkal. Brucenek pedig a laboratóriumi kutatás volt az álma. Szerencsére személyesen megismerkedett a délafrikai Natal állam kormányzójával. Így került Dél-Afrikába.

Feleségével együtt éveket töltött Natalban a legprimitívebb néger törzsek között. Rettenetesen pusztított az álomkor. Bruce felfedezte, hogy a cecelégy csipése viszi át egyik emberről a másikra a betegséget. Kísérletei azonban megakadtak a bur háború miatt.

Ezerkilencszázkettőben a délafrikai Ugandában mintegy hárommillió ember pusztult el álomkorban. A lakosság kétharmad része. Emberek ültek s esetleg éppen étkezés közben hanyatlott le a karjuk s mély álomba merültek, hogy soha többé ne ébredjenek fel. A „nagana” - így nevezik zulu nyelven az álomkórt - lett Dél Afrika réme.

Hosszú évek keserves munkája után Dávid Brucenek köszönhető, hogy megfékezte a betegséget. Bruce mellett dolgozott akkor Castellani is, a londoni egyetemen a trópusi betegségek tanára, aki most az Abesszíniában harcoló olasz hadsereg egészségügyi főparancsnoka volt.

Egyetlen cikk keretében nem lehet eléggé ismertetni azokat a harcokat, melyekkel Brucenak és társainak meg kellett küzdeniök. A vad néger törzsek ellenségesen fogadták az európai orvosokat. Brucenak szüksége lett volna egészséges néger gerincváladékra, hogy összehasonlítsa az álomkóros váladékkal, illetve meg akart bizonyosodni, hogy egészséges gerincváladékban nem találja meg az álomkórt okozó baktériumot, melyet a cecelégy csípése olt az emberbe.

Törtlábú és beütött fejű négereknek azt ígérte, hogy egy különleges műtéttel azonnal egészségessé teszi őket. A különleges műtét abból állt, hogy Bruce a tízcentiméter hosszú tűvel beleszúrt gerincoszlopukba és váladékot vett ki onnan. A négerek persze nem gyógyultak meg hamarább, de meglett a kísérlethez szükséges egészséges gerincváladék.

Bruce különben arról is nevezetes, hogy ámbár sohasem foglalkozott sebészettel, a bur háború alatt egyik angol katonai kórház fősebésze lett és ebben a szerepben is igen szép sikereket ért el.

Theobald Shmidt és Dávid Bruce nyomán indult el az olasz Grassi, hogy megtalálja a malária okozóját és megmentse az emberiséget a sárgaláztól.

Halmos Jenő.