Kevesen ismerik Theobald Shmidt nevét. Az ember, aki beleszületik a kultúrába, készen kapja a tudomány eredményeit. Akit beoltanak himlő ellen, annak számára nem fontos az, hogy tudja, kitalálta fel a himlőoltást. Az a fontos, hogy ne kapja meg a himlőt. Ha vonatra ülünk, senki sem gondol közülünk Stephenson Györgyre, az első gőzmozdony megalkotójára. Készen kapunk mindent a kultúrától s a meglevő találmányok nélkül el sem tudnánk képzelni az életet.

Theobald Shmidt jóformán egész életén át a kullancsokkal harcolt. A vérszívó, légyformáju rovarokat tanulmányozta, melyek nyaranként ellepik háziállataink, különösen a szarvasmarhák testét. S ezeknek a tanulmányoknak lett az eredménye, hogy olyan betegségeket ismert meg a tudomány, melyeknek kórokozóit sokáig hiába kereste górcső alatt.

Az 1880-90-es években olyan marhavész pusztított az amerikai Egyesült Államokban, amilyenre sem azelőtt, sem azóta nem emlékszik a világ. Texas állam hatalmas legelőin ezer és ezerszámra pusztultak el a szarvasmarhák. Egyik nap még frissen, egészségesen ropogtatták u füvet, a másik nap hozzá sem nyultak. Semmiféle táplálékot nem vettek magukhoz és napról-napra soványodtak, lázasodtak, amíg egy-két hét mulva kiadták párájukat.

Texas állam jóformán teljesen az állattenyésztésből él. Az egész U. S. A.-t ez az egyetlen állam látja el hússál. Naponta ezer és ezer vagonban szállítják az állatokat Chicago és a többi nagyváros vágóhídjai felé. Az állatvész milliós veszteségeket és óriási ijedtséget okozott. A farmerek küldöttséget menesztettek Washingtonba a kormányhoz. Ennek a küldöttségnek eredményeként küldte ki az állam Theobald Shmidt doktort az állatvész tanulmányozására.

Theobald Shmidt orvos volt, de betegek gyógyításával egyáltalán nem foglalkozott. A mult század végén a francia Pasteur is a német Koch Róbert felfedezései igen sok orvost a laboratóriumi kutatások felé csábítottak. Ezek a kutatások azonban igen sok pénzbe kerültek s Theobald Shmidt laboratóriuma egy newyorki padlásszoba volt. Itt ült a fiatal tudós éjjel-nappal a mikroszkóp előtt, télen éppen úgy, mint nyáron. Pedig ezek a new-yorki padlásszobák a nyári hőségben valósággal tüzes poklok az ember számára. Shmidt doktor azonban meg akart ismerni mindent, amit csak megismerhetett.

A történelem folyamon igen sokszor találkoztunk művészekkel és tudósokkal, akik jóformán mindent feláldoztak hivatásukért. S éppen ezekből lettek a legnagyobbak. Legtöbben semmiféle kárpótlást sem kaptak az élettől, amiért feláldozták magukat a csak kivételek azok, akiknek még életében elismerés és gazdagság jutott osztályrészül.

Theobald Shmidt egy Alexander nevű felszabadult néger rabszolgával együtt, aki laboránsa volt, áttette székhelyét Texas legelőire. Akkoriban már különböző elméleteket állítottak fel a texasi láznak nevetett állatvészt illetőleg. Az állatok azonban pusztultak. Az is megesett, hogy egész vonatrakomány szarvasmarhát elindítottak Chicago felé egészségesen s néhány nap mulva valamennyi elpusztult, még mielőtt megérkeztek volna rendeltetési helyükre.

Öt éven át tartott míg Theobald Shmidt felfedezte és bebizonyította, hogy a kullancs viszi át egyik állatról a másikra a betegséget: Elkülönítve tartott állatokat s azok testéről saját kezével szedte le a terhe kapaszkodó vérszívó kullancsokat. Ezek az állatok nem is kapták meg a betegséget. Azonban lehetetlenség lett volna minden állatot megtisztítani a kullancsoktól, melyekből ezer és ezer élősködött egyetlen szarvasmarhán.

Theobald Shmidt keserves és hosszú harc után felfedezte, hogy a kullancs magában hordozza a texasi láz kórokozó baktériumát. A kullancs lárvája a,fűről mászik fel az állatra s húsz napig élősködik annak testén: S már a lárva tele van a betegségeket okozó baktériumokkal.

A végén maga Theobald Shmidt is megkapta a texasi lázát, mely nemcsak állatot, de embert is beteggé tehet. Hiába volt elővigyázatos, ő maga sem kerülhette el a kullancsok csípését. Azonban ekkorra már megtalálta a láz gyógyítási módját. Texasban nyáron kéthetenként kullancsírtó fürdőben fürösztik a szarvasmarhákat s azóta egyetlen állat sem pusztult el a texasi lázban.

Theobald Shmidt hadjáratáról vaskos könyvet lehelne írni. Méltó helyet foglal el az emberiség jótevői között. Mégis kevesen ismerik a nevét. Pedig végeredményben, neki köszönhető az álomkor és a malária felfedezése is. Theobald Shmidt volt az első, aki bebizonyította, hogy egyes vérszívó rovarfajták betegséget terjesztenek.