A nyugati országok gazdasági közvéleménye tíz év óta nem tapasztalt reménykedéssel tekint az 1937-es esztendő elé!
Ennek az optimizmusnak tükre a newyorki és londoni tőzsdének árfolyamlapja, továbbá a hivatalos statisztikák és a sajtó jelentései a termelés és fogyasztás állandó növekedéséről.

A fellendülés és a biztonság hite, a lassan kisarjadt bizalom érzete ma már úgy Amerikában, mint Angliában a legszélesebb rétegeket is áthatja, amit az a körülmény is igazol, hogy nemcsak a nyersanyagokat termelő és azokat feldolgozó részvények iránt van lassan, de állandóan emelkedő árfolyamok mellett a mi elképzeléseinket messze túlhaladó érdeklődés, hanem általában a tőzsdéken jegyzett összes komoly részvény iránt, úgyszólván kivétel nélkül.

A nyugati tőzsdéken elmult a háborús konfliktusok miatti aggodalom és közfelfogássá lett az a remény, hogy az 1937-es esztendő az új világkonjunktúra startját jelenti!

A frankok és a hollandi forint devalvációja óta Franciaországban, Svájcban és Hollandiában is határozottan felfelé ível a konjunktúra vonala, bár a párizsi tőzsdét még erős hullámzások jellemzik, amit a szocialista kormánynak a tőke gazdálkodással szemben való bizonytalan magatartásának tudnak be.

A nyugat-európai egyre bizakodóbb hangulatot alátámasztja a nemzetközi pénzpiac kedvező helyzete is: legutóbb a svájci nemzeti bank 1 és fél százalékra mérsékelte a hivatalos bankkamatlábat. (Svájcban egyébként a befektetési papírok régen nem látott magas árfolyamokat értek el, sőt a fix kamatozású papírok Bécsben is erősen a névérték fölött vannak.)

Mértékadó londoni pénzügyi körök értesülése szerint Németország hetek óta a londoni pénzpiacon folytat komoly tárgyalásokat igen tekintélyes összegű kölcsön felvétele ügyében, amelynek kedvező elintézése azonban a francia-német viszony enyhülése nélkül elképzelhetetlen…