Írta: Pataky Károly

Vasárnap délben küldte el Svédországba Baillet-Latour gróf, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság belga elnöke és Muzsa Gyula, a magyar felsőház tagja azt a levelet, amelyben a Nobel békedíjra Pierre de Coubertin bárót ajánlják.

Az egész sportvilág nevében tették meg ezt az indítványt, mert Coubertin francia tudós volt, az, aki az olimpiai játékokkal legtöbb és legnagyobb szolgálatot tette a világbéke érdekében. Negyven éve annak, hogy a feketebajuszú, csillogó szemű francia tudós Athénben felújította a modern olimpiászt.

Azt megelőzően bebarangolta a világot és mindenütt hirdette, hogy a nemzetek egészséges ifjúságának a sport terén nemes lovagi tornában kell találkozniuk, hogy hazájuknak és a sportnak dicsőséget szerezzenek.

Az első olimpiászon 1896-ban a világ minden nemzete képviselte magát és a carrarai márványlépcsős, sok-sok színben pompázó athéni stadionban, amelyet Avefoff György görög kereskedő egymillió drachmás hozzájárulásával építettek, felvonult a magyar olimpiai gárda is.

Tapsolt a görög király, amikor piros kabátban, fehér nadrágban ellépkedtek előttük a magyar olimpiai jelöltek, akik magasra tartották Görögország kék-fehér színeivel díszített zsirardi-kalapjukat. Külön tapsot kaptak ezért a görög közönségtől is.

A kicsiny magyar gárdát Kemény Ferenc, Iszer Károly, Kertész K. Róbert, Manno Leonidasz és Oherolly János vezették. Míg a versenyeken Dáni Nándor, Szokoly Alajos, Hajós Alfréd, Kellner Gyula, Kakas Gyula, Wein Dezső és Tapavica Momcsilló indultak.

Fanfárok és harsonák zúgása közt hirdették ki az eredményeket, és megszületett az első olimpiai dicsőség is. Hajós Alfréd a száz- és az ezerkétszáz méteres úszóversenyen kettős olimpiai bajnokságot nyert.

Vasárnap, március 22-én van negyven éve annak, hogy Olimpikonjaink Athénbe utaztak. És ez a vasárnap emlékezetes marad a nemzetközi sportéletben, mert ekkor vált köztudomásúvá, hogy Cuobertin bárót ajánlják a Nobel-díjra.

Az előkelő francia tudós, a világbéke híres apostola tönkrement és felsegítésére nemzetközi gyűjtést indítanak Baillot-Tatour gróf, a nemzetközi olimpiai bizottság elnöke hivatalos átiratot küldött Budapestre. Muzsa Gyulához, a nemzetközi olimpiai bizottság tagjához és ebben közölte, hogy Coubertin báró, aki egész életét és minden vagyonát a sportnak szentelte, tönkrement.

Adakozásra szólította fel a nemzetközi olimpiai bizottság tagjait és azokat az országokat, amelyek hű követői voltak Coubertin báró tanainak és mindig kitartottak az olimpiai eszme mellett.

A belga grófnak ezzel az akcióval az a célja, hogy a francia tudós életének hátralévő napjait gond nélkül, nyugodtan tölthesse el. Ma már nem csillog úgy Coubertin báró szeme, mint negyven évvel ezelőtt Athénben és szénfekete harcsabajusza fehéren, szomorúan kunkorodik lefele.

Az olimpiai eszme apostola a modern olimpiász negyvenéves jubileumán várja, hogy Baillet-Latour gróf akciója sikerrel járjon. Íme, még Franciaországban is ilyen sorsra jutott az, aki önzetlenül dolgozott a sportért.