|
Francia lapvélemények a kormányzó utazásáról
Párizs, augusztus 23. A Temps vezércikkben foglalkozik ezzel az eseménnyel, a cikk címe: Horthy admirális Hitler kancellárnál. A mindenkori francia kormány külpolitikai szócsöve kifejti, hogy a berchtesgadeni találkozó éppen idejében figyelmeztet arra, hogy az a játszma, amely eldönti a háború és béke problémáját, éppen Közép-Európában játszódik le és a játszma tétje a Duna medence maga. Éppen ezért a magyar kormányzó útját a Berlin és Róma által vezetett középeurópai diplomáciai fejlődés új jelentős állomásának kell tekinteni. A Le Temps feltételezi, hogy a hivatalos kommünikékben megjelölteken kívül esetleg más személyek is elkísérték útjára a magyar államfőt. Részt vett szerinte a tárgyalásokban Von Papen nagykövet és Boris bolgár király is. A Le Temps vezércikke kifejti, hogy e tárgyalások mögött végeredményben a németek és olaszok között megosztott dunavölgyi hegemónia terve húzodik meg. Sokan beszélnek mostanában – írja a lap – egy német-olasz-magyar-osztrák-lengyel blokkról, amelynek megteremtését Berlin könnyen összefüggésbe hozhatja a maga szovjetellenes terveivel. Erre a célra pedig nagyon jól felhasználhatja Magyarországot, amely átélte már Kun Béla bolsevista uralmának borzalmait. Nagyjelentőségű diplomáciai eseménynek állítja be a kormányzó utazását a La Republique a kormányon levő radikális párt szélső jobbszárnyának lapja is. Horthy kormányzó – írja a lap – tizenhat év óta nem hagyta el országát. Kizárt dolog, hogy a Habsburg kérdés képezte volna a kormányzó és Schuschnigg kancellár beszélgetésének tárgyát, inkább ezt kell feltételeznünk, hogy az olasz-némt közeledés által adott lehetőségekről volt szó, miután Magyarországot a két nagyhatalomhoz egyformán szoros szálak fűzik. Az Excelsior szerint a magyar diplomácia úgy véli, hogy a német-osztrák kibékülés jó alkalom a dunai kérdés elintézésére. Ennek az elintézésnek Bécs és Budapest lennének a mozgatói. Egy másik lehetőségről is ír az Excelsior és ez: a központi hatalmak blokkja, amelynek szerinte igen sok híve van úgy Bécsben, mint Budapesten.
A délben megjelenő Paris Midi az első oldal első hasábján közöl cikket a kormányzó útjáról. A cikk címe: A titokzatos berchtesgadeni összejövetel. A lap értesülése szerint a tárgyalásokba okvetlenül belekapcsolódik Mussolini is. A Paris Midi berlini telefonjelentése szerint rövidesen német-magyar deklaráció követi az osztrák-német kiegyezést. A lap nem tartja kizártnak, hogy a német diplomácia a háborúelőtti hármas szövetség helyén egy új négyes szövetség kialakulását szorgalmazza. A szélső jobboldali Le Jour első oldala számol be a kormányzó utazásáról és megemlíti, hogy hírei szerint a jelenleg Bécsben tartózkodó Bethlen István gróf is bekapcsolódott a tárgyalásokba.
A királypárti Action Francaise szerint a kormányzó útja új korszakot nyit az osztrák-magyar-olasz-német viszonylatban és a magyar kormányzó Hitlerrel főleg a szovjetkérdésről beszélgetett.
A középpárti Quotidienne Bulgária bekapcsolódásával, egy öthatalmi szövetség kialakulását várja. Az egyébként jobboldali, de a külpolitikában Blumékat alátámasztó L’Ordre szerint nemcsak Boris bolgár király, hanem von Papen bécsi német nagykövet is részt vett a berchtesgadeni tanácskozásokon és megbízható forrásokra (?!) támaszkodva azt írja, hogy Horthy kormányzó rövidesen a Karinthiában tartandó osztrák hadgyakorlatok alkalmával találkozni fog Mussolinivel is. Ezeknél a fantasztikus kombinációknál, amelyeknek nyilvánvalóan semmi alapja sincs, sokkal óvatosabb a Matin, amely szintén beszámol a berchtesgadeni tanácskozásokról és feltűnő formában figyelmezteti a francia közönséget, hogy elhamarkodott következtetéseket ne fűzzön a magyar államfő utazásához. Gonda Jenő |