Szuronyerdő, nyilt terror, ujságíróletartóztatás és kitiltás a pásztói kerületben

Pásztó, július 5.
Az a tizennégy ítélet, amely a Nep választási „módszereit” megbélyegezte és tizennégy Nep-képviselőt fosztott meg mandátumától – közöttük a párt országos elnökét is! – azt a reményt ébresztette a törvénytisztelő polgárságban, hogy legalább a nyilt terrortól tartózkodni fognak, az időközi választásokon.

Pásztón és vidékén a választási kortézia első két hetében nem is történtek súlyosabb kilengések. A multévi hírhedt választások után szinte már csekélységszámba ment az, hogy a közigazgatás közegei – különösen a jegyzők! – nem pártatlan közigazgatási tisztviselők módjára viselkedtek, hanem mint Nep-kortesek lépnek fel az ajánlások gyűjtése során. Ezt a „szelidebb” harcmodort folytatták mindaddig, amíg a legutolsó napokban ki nem derült, hogy a Nep országos elnökének kerületében egyre erősödik az ellenzéki hangulat és veszély fenyegeti a mandátumot.

A helyzet azonban az utóbbi napokban megváltozott! Messze vidékről lovas csendőrséget vontak össze a pásztói kerületben, amelyet feltűnő nagy számban szállott meg a gyalogos csendőrség is. Az este azután világossá vált, hogy erélyes fellépésre készülnek az ellenzékkel szemben.

A független kisgazdapárt pásztói helyiségében összegyülekezett választókat, akik semmi egyebet nem akartak, mint az egybegyűlt képviselőkkel beszélgetni, nekik sérelmeiket előadni, a csendőrök távozásra szólították fel. Ez a távozás nem ment egészen simán:
Rakovszky Tibor képviselő és a csendőrség parancsnoka között éles szóváltás támadt!

Nem egészen érdektelen, hogy ugyanezekben a percekben, mikor a kisgazdapárt helyiségében még beszélgetni sem volt szabad, Ivády Béla az Uri Klubban közel kétszázfőnyi hallgatóság előtt beszédet mondhat…

Ugyanezen az estén fogadta el Ivády ajánlási íveit a választási biztos, aki ezzel szemben Cseresnyés Aladár ajánlási íveit még napokig fogja vizsgálni!

Vasárnap budapesti ujságírók érkeztek a kerületbe, akiket azonban be sem engedtek Pásztóra, hanem csendőrszuronyokkal kényszerítették arra, hogy a legközelebbi vonattal utazzanak vissza Budapestre.

Hogy a fővárosi napilapok hatósági igazolvánnyal ellátott munkatársainak megjelenése Pásztón miért veszedelmes, hogy a nyilvánosságot jelentő laptudósítókat, akik magyar állampolgárok és törvényeink értelmében szabadon járhatnak-kelhetnek az ország területén, miért kellett mozgási szabadságunkban meggátolni, az egyelőre korunk számos rejtelmei közé tartozik.