Néhány héttel ezelőtt Lewis angol mérnök egy sugarat talált fel, mely ahova eljut, elpusztít minden életet. Növényt, állatot egyaránt. Veszedelmesebb, mint a gáz, veszedelmesebb minden robbanószernél. A feltaláló Z-sugárnak nevezte találmányát.

A Z-sugárral két héten belül az egész földi életet el lehelne pusztítani. Meg a fantasztikus regények írói sem álmodtak a pusztítás ekkora lehelőségéről. S most megint háborús szelek fujnak a levegőben, az egész világ tele félelemmel és harci kedvvel.

A mult század hetvenes éveiben az egész világ Röntgent, a német tudóst ünnepelte. Röntgen korszakalkotó találmányt adott az emberiségnek. Olyan sugarat, mely keresztülhatol a lágy testen. Ez az X-sugár.

Az orvostudomány Röntgen találmányával mérföldes csizmával lépett előre. Egészen új alapokon indult tovább. Az élő emberi test belsejében, ahol eddig csak bizonytalanul tapogatódzott, az. X-sugár megmutatta a hiányokat s a beteges képződményeket. Természetesen áldozatokat is követelt az X-sugár. Egyik úton áldotta az egész emberiség, a másikon mártirrá nyomorította éppen azokat, akik neki szentelték tudományukat.

Az orvostudománynak igen sok mártirja van. A röntgensugár legújabb mártirja Holzknecht professzor, a bécsi egyetem világhírű tanára. Harminchat éves korában elveszítette egyik ujját. Negyvenéves korában már egyetlen ujja sem volt jobbkezén. Két évvel később le kellett vágni a karját, azután a másik karját.

A röntgensugárral való örökös foglalkozás rákot okoz. Ugyanaz a sugár a rákbetegség kezdetleges stádiumában gyógyító hatású. A betegeket naponta negyedórán át sugározzák. De majdnem minden, ami kicsiben gyógyít, nagyban az ellenkező hatást váltja ki. A gyógyszerek nagy részeinek is megvan ez a hatása.

Most az orvosok ólomlappal bélelt kesztyűvel védekeznek az X-sugár káros befolyása ellen. Az ólom nem engedi át a sugarakat. Természetesen azért ez a védekezés sem százszázalékos. Még mindig akadnak mártirok, de az X-sugarat nem nélkülözheti sem az orvostudomány, sem az emberiség.

Varsóban és Párizsban néhány héttel ezelőtt egyszerre avatták fel Madame Curie szobrát. Ki ne ismerné ma már ezt a nevet? A rádiumról mindenki hallott. Legalább azt mindenki tudja, hogy egyetlen gram rádium több mint másfélmillió pengőbe kerül. Egész Magyarországon összesen nincs egy gram rádium s az egész világ készlete huszonhét gram.

S ennek a huszonhét gram elemnek, amely szinte csupa fény, száz és százezer ember köszönheti egészségét. Hogy miben áll a rádium hatása?.... Még bizonytalan a tudományos világ előtt is. Talán a beteg szervezetet erősíti még, talán megöli a betegség csíráit. Egy ezredgram rádium óriási kincs a kórházban, gyógyító értékben pedig nagyobb a legerősebb napsugárnál.

Madame Curie és férje a párizsi vegyészeti laboratóriumban találták meg a rádiumot. Véletlenül. Sokszor véletlen az, hogy napvilágot lát valami nagy felfedezés. A tudós mást keres, mint amit talál.

A Curie-házaspár héliumot akart előállítani. A hélium a napot körülvevő gázanyag, mely elégve olyan hőséget fejleszt, mint egyetlen más anyag sem. Azóta már a héliumot is előállítják mesterségesen s minthogy ez a legkönnyebb gázanyag, a modern léghajók töltésére használják.

A fehéren izzó villanylámpákba, fényszórókba is héliumot, gázt préselnek. Össze sem hasonlítható a mai villanykörte fénye az első égővel, melyben egyszerű préselt szénhuzal világított. A fényszórókkal pedig az ember kicsiben egyenesen a napot utánozza.

(folyt. köv.)