A véletlen kezében volt még mindig a repülőgép és minden utasa. Néha csak a csodával határos hősiesség mentette meg a biztos haláltól a repülés vakmerő hőseit. Ilyen csoda volt az is, amikor a Berlin-Párizs között szárnyaló, menetrendszerű gép szárnyait összetartó ujjnyi vastagságú acélhúr megpattant.
Már a leszálláshoz sem volt idő és menthetetlen zuhanás lett volna a dolog vége, ha a repülőgép technikusa a nagy magasságban száguldó gép szárnyára ki nem mászik. Csupasz kézzel markolta meg a szétszakadt acélhúr két végét és emberfeletti erőfeszítéssel tartotta össze, amíg földet értek. Azután ájultan lezuhant a szárnyról. Becsületrendet kapott a hőstettért.
A probléma ezzel a hősiességgel koránt sem került közelebb a megoldáshoz. Nem lehet mindent a hősiességre bízni. Ki kell találni a módját, hogy az útnak induló gép anyagának minden rejtett hibáját még az indulás előtt lehessen kikutatni. Csodálatos dolog, de így van minden egyszerű és okos megoldással, a röntgensugarak senkinek sem jutottak az eszébe.
Mintha nem is létezne ez a csodálatos apparátus, ezer más módot eszeltek ki az anyagok belső szerkezetének vizsgálatára, de egyik sem adott megnyugtató eredményt. Végre azután egy pillanat alatt eldőlt a régen vajúdó kérdés és meseszerű gyorsasággal láttak olyan röntgengép megalkotásához, amely keresztül világítja a fémeket is és így betekintést nyújt az anyag belső szerkezetébe.
Riportunk két nagy érdekességű képe már üzemben mutatja be a repülés biztonságának legfontosabb műszerét: a röntgengépet. A nyugati nagy repülőterek dús felszerelésének királya ez a hordozható nyomozógép, amelynek egy miniatűr alakját az első képen láthatjuk munka közben. A magassági kormányfelület anyagát vizsgálja vele a szakértő szem.
Minden porcikáját átnézik a fontos alkatrésznek és figyelik, hogy nincs-e benne rejtett feszülés, ami a hirtelen törések biztos előjele. Az anyag már jóval előbb elárulja betegségét a röntgensugarak alatt. Kitorzult sávozás látszik a beteg helyen, jelezve, hogy szabálytalan feszültség lépett fel az anyag belsejében. Ha ilyen anyag erős munkára kényszerül, akkor adott pillanatban az anyagot összetartó erő egyensúlya felbomlik és az anyag megreped, szétszakad.
A röntgen-razzia azonban nemcsak a szárnyfelületekre terjed ki. Megvizsgálják a mótor minden kényes részét is. Tekintve, hogy a mótorok a legszilárdabb fémekből készülnek, közel sem oly könnyen engedik át testükön a röntgensugarakat. Ide már nagyteljesítményű röntgengépre van szükség. A második riportkép mutatja ezt a pneumatikus kerekeken, gördülő mamutgépet, amely már büszkesége lehetne, bármelyik kórháznak is.
A röntgensugár erős adagokban - mint tudjuk - félelmetesen roncsoló sugárzás. Az érzékeny emberi szem károsodás nélkül nem bírná ki a kemény ötvözeteken is áthatoló vad röntgensugarakat. A mótorok vizsgálatát tehát már nem szemmel végzik, hanem - mint a gyógyászatban - röntgen-fényképpel. A fényképet előhívják és a halvány tónuskülönbségekből pontosan kiolvassák a szerkezetre döntő diagnózist.
Igy lett a röntgengépből az emberi test titkainak pontos nyomozóján kívül a repülőgép betegségeinek egyetlen biztos kikutatója is. Nagyon természetes, hogy a nyugati államok hallatlan feszítései ellenére sem sikerült eddig csalhatatlan módszereket találni a légi katasztrófák megelőzésére.
Naponként röppennek szét a világba a szomorú szerencsétlenségek e gyászhírei, bizonyítékául annak, hogy korántsem sikerült még győzedelmeskedni a vakmerő levegő meghódításáért indított szívós harcban.
