Szombathely, január 19.
Kozma Miklós belügyminiszter vasárnap délelőtt programbeszédet mondott a szombathelyi kultúrház dísztermében, Csupor István, a NEP helyi elnöke, üdvözlő beszédében a többi között ezeket mondotta:
- Ennek a városnak és ennek a megyének nagy kulúrájú és minden szélsőségtől irtózó népe sohasem szerette a túlzásokat. Bátran merem mondani, hogy a nemzeti egység gondolatát a maga eredetiségében és eszmei tisztaságában sehol nem őrizték meg úgy, mint nálunk.
Kozma belügyminiszter így kezdte programbeszédét:
- A magyar külpolitika vonala egyenes vonal, amelyet az utolsó tizenegy esztendőben megfelelő külpolitikai rugékonysággal minden kormány követeit és tovább fejlesztett. Az európai külpolitika homlokterében ma a nagy olasz nemzetnek, barátunknak, Abesszíniával való konfliktusa áll. A kormány ezzel kapcsolatban nem helyezkedhetett más álláspontra, mint amelyet Genfben képviselt, mert barátról volt szó, aki bennünket nehéz időkben karolt fel, emellett pedig állásfoglalásunk nem áll szemben azzal a népszövetségi eszmével sem, amelyhez ragaszkodunk és amelynek tettekkel tényezői vagyunk.
Ezután a belpolitikáról beszélt a belügyminiszter:
- A legújabb időben tűzte a miniszterelnök úr és a kormány programjára azt, hogy a közigazgatás a választásokból lehetőleg kikapcsolódjék. A közigazgatási bírósági ítéletekből nem lehet tehát politikai tőkét kovácsolni. Ezekből csak azt az egy következtetést lehet levonni, hogy a mai választójogi törvénnyel sem mint belügyminiszter, sem mint képviselőjelölt mégegyszer választani nem vagyok hajlandó. Mai választójogi törvényünkön túlment az idő, más törvényre van szükségünk! Mindazok a hibák, amelyek előfordultak, a mai, de nem a mostani kormány által alkotott – választói törvény rosszaságában gyökereznek.
A belügyminiszter ezután azt fejtegette, hogy ma gazdasági téren, ha nem is erős, de szemmellátható javulás mutatkozik: a pénzbetétek növekednek és egyéb területen is látszik a javulás, a munkanélküliség kis mértékben csökken, az adófizetőképesség növekedett.
Bár nagyon lassú és kezdeti, de a javulás útján vagyunk.
Nincs szükség itt arra - folytatta –, hogy a nyomorúságot eltúlozva, akár politikai okokból, akár azért, mert most valaki felfedezte azt a szegénységet, amely máskor is megvolt az országban, sajtón és közvéleményen keresztül belehajtsák a kormányt abba, hogy maga is elismerje, ami túlzás azt, hogy itt egy irtózatos és rendkívüli nyomorenyhítő akcióra van szükség. Nyomorenyhítő akcióra van szükség ott, ahol nyomor van, még pedig a való helyzetnek megfelelő mértékben, de koldulásra nevelni és a munkától elszoktatni a tömegeket nem szabad.
