Szigorú vasárnapi kihallgatás Farczády Irisz- Luciával, aki végképp belesült a szerepébe, de legalább szeretne- fellépni!
Vasárnap délben bekopogtattunk a Lepke ucca 8. alatti villába, a Rózsadombon.
- Farczády Irisz kisasszonyt keressük!
- Szegény leányom másfél éve halott- mondja egy idősebb hölgy,
- No igen... persze, persze...hát akkor talán a spanyol hölgyet. Hogy is hívják csak?
- Lucia Alvarez de Salvio - jelenti ki halálos komolysággal az idős hölgy, akiről megtudjuk, hogy a ház úrnője, Farczády Gerő vegyészmérnök felesége.
Négy gyermekem volt, - meséli az előkelően és ízlésesen berendezett lakás virágdíszes szalonjában Farczádyné- de egy meghalt: Irisz...Hiszen tudja, ezt már megírták az újságok is... Tüdőgyulladása volt és meghalt. Arca, teste megmerevedett, már nem lélegzett többé... én zokogva ráborultam... és újra lélekzett... Kinyitotta a szemét és megszólalt spanyolul. Beleköltözött a 42éves Lucia Alvarez de Salviónak a lelke, aki ugyanakkor halt meg tüdőbajban, a messze Madridban és 11 árvát hagyott maga után. Azóta Lucia itt él és a barátnőm.
Nyugodt komolysággal beszél a mérnökné, amikor elmondja, hogy ő hívő, aki meg van arról győződve hogy Isten hatalma vígasztalta meg őt gyermeke elvesztéséért. De nyugalma nem tart sokáig, mikor faggatni kezdjük:
- Hogy van az, nagyságos asszony.- kérdezzük- hogy 16 éves leánykája testébe egy 42 éves lélek költözött be? Hiszen aki itt él ön mellett, az szemmel láthatólag nem több mint 17 évesnél és ártatlan leány...
No igen...- És elgondolkozik. Azután felcsattan, bosszúsan, ráncolt homlokkal:- Mi van ezen különös? Az volna különös, ha egy 70 éves férfi lelke költözött volna belé!
Elmondja azután, - de kissé zavarosan és idegesen- hogy a barátnő csak spanyolul beszél és valamit németül. Magyarul is megtanult néhány szót, de csak néhányat. Verseket ír, spanyol verseket.
Olyan egyszerűek ezek spanyolul- mondja az anya- mint amilyeneket Ady írt magyarul.
- Érdekes, hát a nagyságos asszony tud spanyolul?Meg tudja ezt ítélni?
No, nem, nem...én nem mások mondták!
Irisz Lucia a főkapitányságon nem tudott spanyolul
Folytatjuk. Megkérdezzük, miért nem tudott spanyolul Lucia Irisz szombaton délben a főkapitányságon, mikor Dóra főkapitányhelyettes szobájában faggadták és véletlenül a spanyol követség ügyvívője, Carlos Arcos Y Zuadra beszélt vele, de nem kapott válaszokat.
- Zavarban volt, szegény, közrefogták. Kérem gondolja meg: egy 17 éves leányt könnyű megzavarni...
Későn veszi észre, hogy elszólta magát. A 42 éves Luciát 17 éveseknek mondta és a leányának! Nincsen ideje, hogy kimagyarázkodjék, mert belép maga a szenyóra: sápadt, vézna, fiatal leány, még 17 évesnek sem látszik, olyan mint más beteges külsejű úrileányka. Nincsen rajta semmi spanyolos, ha csak az a kendő nem, amelyet a la carmen kötött meg, - spanyol jelleg miatt! Leül, zavartan és félelemmel néz ránk, folyton a mamára pislant, nem tudja, hogy kell viselkedni.
- Liebe Freundin- szólítja meg Ferczádyné németül- légy szíves ennek az úrnak néhány kérdésére felelni.
És felel, de nagyon vontatottan.Még pedig magyarul felel! Tökéletesek a szórendjei, a mondatkötései, de nagyon lassan beszél, mintha keresné a szót. Azt a látszatot akarja kelteni, hogy nem tud jól magyarul! Közben egyre fokozódó zavarral és félelemmel mered az anyjára.
- Hány gyermeke van otthon, Madridban?- kérdezzük.
Rémülten néz az anyjára. Nem tudja, hányat kell mondani. A mama ijedten csattan föl:
- Erre ne felelj! Felesleges...
Mint amikor a törvényszéki tárgyalás elnöke közbevág: a tanú úr erre nem köteles felelni!
- Hány éves volt, szenyóra, - kérdezzük az állítólag 42 éves, de valójában 17 éves Irisz Luciát,- mikor az édesanyja meghalt?
- Tizenhárom
- És a mama hány éves volt?
- Negyvenhat.
- Úgy,- folytatjuk,- akkor legyenszíves megmondani, hogy a mama melyik évben halt meg?
Elsápad, szeme kitágul a rémülettől, tanácstalanul tapad a mama arcára. Most mit feleljen?Látszik, hogy az ujjain szeretné hamar kiszámítani, de nem tudja. Úgy látszik Irisz- úgyis mint Lucia, nem jó fejszámoló...
Ezek lényegtelen dolgok- vág közbe Farczádyné- miért akarja ilyen módon megfogni a leányomat!
Tehát: a lányomat!... Őnagysága másodszor szólta el magát...a lányom... jó volna most már tudni, hogy lányom-e a lányom, vagy sem? A szegény lány további kérdéseinkre elmondja, hogy férje, Pedro, az ágya szélén ült, mikor ő tüdővészben meghalt, a madridi Caleoscuro 7. szám alatt. Azt nem tudja, hogy már megállapították: Madridban ilyen nevű ucca egyáltalában nincs... (Kár hogy Lucia nem tanulmányozott jobban egy madridi Bacdekert.) Szóval, Pedro az ágya szélén ült,
és ott volt az iskolaorvos is, mert az kezelte...
- Miféle iskolaorvos?- kérdezzük meglepve, mire a szenyóra, elnémul és lesüti a szemét. Hogyne, mikor észreveszi az arcunkon, hogy tudjuk: valóban az iskolaorvos kezelte ezelőtt másfél évvel Farczády Iriszt, itt, a Lepke ucca 8. alatt, a Rózsadombon és nem a madridi Coleoscuro 7. szám alatt.
- Van pénze?- kérdezzük.
- Hogyne. Ötszáz pengő spórolt pénzem van a mamánál...
Végleg kiesett a szerepéből. Már azt mondja, mama és nem tudja megmagyarázni, miből van 500 pengő spórolt pénze? Most már szeretnénk a papával is beszélni, de Farczádyné előbb azt mondja, hogy férje alszik, majd kimegy, visszatér és most már határozottan állítja, hogy férje elment hazulról.
A férjről ugyanis megtudjuk, hogy egyáltalában nem hisz ebben a Lucia- ügyben és Iriszt továbbra is Irisznek, a saját leányának tartja. Denem hisz e beteges komédiában a leány gimnazista fivére sem, akit az előbb láttunk cserkészruhában távozni a kertből.
- A férjem- magyarázza Farczádyné zavartan- materialista... Ő nem hisz...Különben, mi hónapokon át alig beszélünk egymással.
De mégis, a mérnök úr mit szól ehhez az egész....ehhez az...
Még nem volt alkalmam vele erről beszélni...
És ha a szenyóra- itt Irisz Lucia felé biccentünk- annyira vágyódik Madridba, a 11 gyermeke és a férje után, miért nem ül vonatra az 500 pengő spórolt pénzével?
Kérem, ne vágjunk elébe a dolognak!- hevesedik a mama- különben a leányom- megint azt mondja: leányom- nagyon szépen táncol és szaval... Szeretne fellépni...Aha! Tehát fellépni...Na, igen igazgató urak! Lehet jelentkezni!
