Montegazza egy ujabb" kérdést vetett föl, amelynek teljes megfejtése bizonyára még hosszu időt igényel. Az olasz tudós a "Nuova Antológia" legujabb füzetében felhívást intéz az egész müvelt világ tudósaihoz, hogy vele együtt kutassanak ama források után, amelyekből az egyes nemzetek jellemét meg lehet állapítani.
Montegazza maga is belátja a probléma nehéz voltát és pontról-pontra meg is mondja, hogy megfejtése miért oly bajos. Első sorban az objektivitás hiánya áll a helyes megfejtés utjában, mert hiszen a dolog nem is képzelhető máskép, mint hogy minden nemzet jellemvonásait az illetö nemzetnek egy tudósa állítsa össze. Már pedig az ritkán lesz elfogulatlan nemzete iránt. Hát még ha egy idegen nemzetheti állítaná azokat össze!
— Vajjon van-e oly szörnyűség — irja Montegazza — amit 1870. után a németek még tudománvos folyóirataikban is, rá nem fogtak a francziákra. Még maga a nagy, nyugodt természetü Virchov is, hogy a francziák tudományos gőgjét lehütse, azt mondta egyszer, hogy mi olaszok sokkal előbbre vagyunk a, tudományok terén, mint nyugoti szomszédaink. Ez nem volt csak egyszerű hizelgés, ez egyszerüen nem igaz.
E fejtegetései illusztrálására Montegazza vagy ötven nagynevü iró nyilatkozatait közli, melyek az olaszokra, francziákra, németekre, angolokra, szlávokra és amerikaiakra vonatkoznak s amelyekből kitünik, hogy még a legnagyobb irók is tévedhetnek, mikor idegen nemzetekről mondanak véleményt.
Kimutatja, hogy habár egy nemzet külsö jellemvonásait könnyü fölismerni, mégis képtelenségekre vezetne, ha néhány mindennapi melléknévből akarnók összeállitani a különböző nemzetek jellem-táblázatát, mint aminő például a következö :
Az olasz : szépért lelkesülő és exotikus.
A franczia : könnyen hevülő, ingerlékeny, exotikus és állhalatlan.
A német: naiv és lelkesülő.
Az angol: önző, vallásos, nyerő természetü, talán hizelgő is, de mindenesetre büszke.
A magyar: lobbanékony és heves, egyeneslelkü, de haragtartó. . .
A spanyol: öszinte, forróvérű és büszke.
És igy tovább. E jellemzések amilyen felületesek, ép oly hiányosak. De Montegazza rámutat azokra a forrásokra, amelyekből biztosan ki lehet meríteni az egyes nemzetek karakterére vonatkozó adatokat
Ilyen első sorban a büntettek statisztikája. Ebben azonban nem annyira a bűntettek számbeli mennyiségére kell tekintettel lenni, mint inkább azt kell megfigyelni, hogy azok miképen oszlanak meg a kor, nem, ok és társadalmi keret tekintetében.
Aztán a jótékonyság statisztikája, továbbá a közmüvelődési kiadások statisztikája, összehasonlítva a jótékony czélokra kiadott összegek statisztikájával Meg kell figyelni, hogy a nemzetek - mennyire babonásak.
Egyszersmind kitünő módszert ajánl, amelylyel ezt meg lehet ítélni. Tudvalevő ugyanis, hogy a vasuti személyforgalom vasárnap a legerősebb és pénteken a leggyöngébb. Már most csak a pénteken utazók számát le kell vonni a vasárnap utazók szamából és megközelitőleg számokban lehet kifejezni, hogy egy-egy nemzet mennyire babonás.
További források : az öngyilkosságok statisztikája, a színházak, színdarabok, ujságirodalom statisztikája, valamint általában az irodalmi termékek statisztikája.
