Dr Monachener, newyorki orvostanár, aki Cuba egyik leprás szigetén végzett tanulmányokat, fedezte föl a kobraméregben a nagymennyiségű neurotoxin-t és fölfedezéséről Calmette-t értesítette. A párizsi Pasteur-intézetben folytak a további kutatások, majd a nyert preparátummal 1930-ban a párizsi Salpetrier-ben rákbetegeknél végezték az első klinikai kísérletezéseket.
Ezek a kísérletezések három éven át tartottak és 1933-ban a francia orvosi akadémián Monachener orvostanár beszámolt az elért eredményekről. A beszámoló szerint 1930-tól 1933-ig 115 rákbetegnél használták a kobra-méregből készült szérumot, mint fájdalomcsillapítót. Egyetlen esetben sem volt szükség morfiumra, az új szérum a legnagyobb fájdalmat is megszűntette, a dózis emelésére soha nem kellett gondolni és egyetlen injekciónak hatása több napon át tartott.
A kísérletezések eredményéről való beszámoló után nagyon természetesen először is az a kérdés vetődött fel: hogyan lehetne minél nagyobb mennyiségben kobramérget szerezni? Párizsban kígyótelepet felállítani nem lehetett. Nehézségekbe ütközött ez egyrészt a kígyók szállítása miatt is, másrészt az európai éghajlatot, a 40 fokos hőséghez hozzászokott kígyók nem bírják és elhullanak.
A kígyófarmot tehát Indiában állították föl angol és francia orvosok felügyelete mellett. A kobrát benszülöttek vadásszák és fogdossák össze és benszülöttek kezelik is azokat. A kígyók egyenként egy-egy rácsos fémdobozban vannak elhelyezve, amelyből csak akkor kerülnek ki, ha mérget vesznek tőlük.
Ez az eljárás bizony minden európai ember számára életkockázattal járna, a benszülöttek azonban, mint valami zsonglőrök kezelik ezeket a kígyókat, egyetlen, biztos szorításukra a kobra szétnyitja a száját, amikor aztán egy vastagfalú üvegpoharat helyeznek a szájba, mintha itatni akarnák.
A kígyó, kemény tárgyat érezve szájában, harap és ugyanabban a percben méregzacskója kiürül és a méreg a pohárba csöppen. 7-800 milligram mérget ad ki zacskójából ilyenkor a kobra, ami aztán teljesen legyöngül. Három hétig, mesterséges úton, tejjel táplálják és csak ezután lehet újra mérget venni tőle.
Az indiai kígyótelepen jelenleg négyszáz kobra van. A kígyóállományt emelni nehéz, mert nem lehet többet összefogdosni, mint amennyi elpusztult. A kobra ugyanis a mesterséges úton való táplálkozást nem nagyon bírja és a rabság is megöli.
Most legutóbb tervbe vették egy újabb kígyótelep létesítését, ahol a kígyók több szabadságot fognak élvezni, amellyel meghosszabbítják életüket és a kígyók életének meghosszabbításával mindig több és több csillapító szer jut majd a szenvedő embereknek.
