Nemcsak Magyarországon, de még inkább a nyugati, különösen pedig az amerikai államokban a legnépszerűbb műsorszámok egyike a sportközvetítés. E hasábokon már egy ízben ismertették az amerikai sportközvetítések sokszor egészen meglepő módjait.
Volt eset arra, hogy a Csendes óceán egy szigetéről közvetítettek a newyorki állomásra és közben nem használtak kábelt, telefónhuzalt. Minden rövidhullámon ment. Másszor olyan mérkőzésről kellett hiteles tudósítást adni, amelynek rendezői nem engedték, hogy a pálya területén felállítsák a mikrofónot.
Nem gyűlöletből ragaszkodtak ehhez, hanem üzleti érdekből, mivel nem tudtak megegyezni a megváltási árban. A pályától ötszáz méternyire egy felhőkarcoló emelkedett. Szinte rohammal vették be a rádiósok a háztetőt és katonai távcsöveken át szemlélték a mérkőzés lefolyását, hogy a riport ne maradjon ki a műsorból. Éppen ez a közvetítés szülte meg a legfrissebb rádiós segédeszközt: a távszemüveget.
Különleges nagyító lencsékből állították össze, hogy a riporter egyszerre láthassa a pálya minden zugát és nem csupán azt a jelenetet, amely a labda közelében játszódik le. Többféle távolságra beállított rádiós szemüveget gyártottak s ezek már nagyon elterjedtek szakkörökben. Hogy milyen jó hasznát veheti ennek a bemondó, azt egy negatívumból a legutóbb a magyar rádiózó közönség is tapasztalhatta, amikor a rádió a magyar-olasz mérkőzést közvetítette.
A közvetítés ugyanis rosszul sikerült. A bemondót az óriási tribün legtetején elhelyezett kis kalitkába zárták a mikrofonnal együtt, ahonnan alig láthatta a mérkőzés jeleneteit. A nehézségeket még fokozta az is, hogy közben bealkonyodott és köd terült a pálya fölé. Nem volt kéznél ilyen amerikai távszemüveg, nem sikerült a közvetítés.