Vizsgáljuk most már a ferde irányban emelkedő légáramlatban mótornélküli repülést végző gép viszonyait (5. ábra). Itt is két csoportra osztjuk a vizsgálatot, először arra, amikor a szél emelkedő sebesség összetevője egyenlő a gép merülő sebességével és másodszor, mikor annál nagyobb. A mozgások vizsgálatát mindkét esetben úgy szélelleni, mint széllel való repüléssel meg fogjuk ejteni.
Az I. jelzésű képeken azt az állapotot láthatjuk, mikor a szél emelkedő sebességösszetevője egyenlő a gép merülő sebességével: az a) helyzetben szél ellen, a b) helyzetben hátszéllel repülve.
Az ábrák önmagukban is világosak; a gép ekkor is rendes sikló helyzetében fekve végzi vízszintes pályán repülését, csupán szél ellen haladva H, a haladás sebessége a talajhoz viszonyítva kisebb lesz, mint az álló levegőben való siklórepüléskor, a siklás vízszintes sebességének, Vh-nak és a szél vízszintes sebességének, Sh-nak különbsége lesz csupán széllel repülve pedig ezeknek az összege.
Tehát úgy a szél irányával szemben, mint az azzal egyező irányú repüléskora szintben maradásra nincs befolyással a repülés iránya az emelkedő áramlás határain belül, csupán a talajhoz viszonyított haladó sebességekre; szél ellen haladva a gép a talajról nézve látszólag lassúbb, mint hátszéllel, habár a pilóta bármely irányban repülve mindig egyenlő erejű légáramlást érez, mert a közeghez viszonyított sebesség, V mindig azonos marad.
Az ábra II. képén oly ferdeirányú emelkedő légáramlatban való vitorlázó repülést láthatunk, hol Se a szél emelkedő sebessége nagyobb a gép merülő sebességénél, Vm-nél. Úgy hátszéllel, valamint szél ellen repülve emelkedő irányú lesz R, a repülés eredő sebessége. Szél ellen a haladás eredő sebessége a siklás vízszintes sebességének és a szél vízszintes sebességének különbsége, hátszéllel ezek összege lesz itt is, a gép eredő emelkedő sebessége pedig a szél emelkedő sebességének és a gép merülő sebességének különbsége.
Az emelkedés sebessége itt is független a választott repülési iránytól, amely csupán a talajhoz viszonyított sebességre van befolyással; szél ellen ennek a repülésnek a haladó sebessége is kisebb lesz, mint hátszéllel, a ferdén emelkedő légáramlásban vitorlázó gép a földről tekintve szél ellen tehát lassabban halad, de meredeken emelkedik, hátszéllel pedig gyorsnak látszik a röpte, de térbeli pályája lapos.
Természetes, hogy a most vázolt esetben is, ha valamely légtérben van ugyan ferdén emelkedő áramlás, de annak emelkedő sebessége kisebb, mint a benne mozgó vitorlázó repülőgép merülő sebessége, akkor csupán a siklórepülés idejének meghosszabbításáról lehet szó, nem pedig vitorlázásról.
A ma szerkesztett vitorlázó repülőgépek merülő sebessége általában 0.6-0.7 m/mp között mozog, viszont a levegőóceán felfelé mozgó áramlásaiban már mértek 10 m/mp-es vertikális sebességet is. Rendes és gyakran előfordulónak mondható a 2 m/mp-es emelőáramlás, ezekben ezek a gépek 1.4-1.3 m/mp-cel emelkedhetnek. A sorok írója az általa szerkesztett és a Cserkészrepülők által épített „Karakán” nevű nagyteljesítményű vitorlázó repülőgépen már 4 m/mp emelkedő sebességet is el tudott érni. (XXII. tábla).
