Rádiumemanációt tartalmazó üvegcsőbe berillium port tesznek, akkor az emanáció α-sugarainak hatására a berilliumból neutronok lépnek ki. Ez a neutronoknak leggyakoribb forrása. De neutronokat más úton is lehet előállítani. Ha a berilliumra α-sugarak helyett rádium γ-sugarait ejtjük, akkor is lépnek ki neutronok (Szilárd és Chalmers).
Ennek nyomán mások kemény X-sugarakat ejtettek berilliumra. Így is kaptak neutronokat. Ezekkel brómvegyületet (bromoform) bombáztak. Ezt a munkát Berlinben végezték el, majd a brómvegyületet további vizsgálat végett légi úton Londonba küldték. Itt a radioaktív brómot a közönséges brómtól elkülönítették és megállapították, hogy a keletkező radioaktív anyag 6 órás félidővel bomlik. Ugyanilyen eljárással jódban is keltettek mesterséges radioaktivitást.
Ismeretes, hogy a hidrogénnek az 1 atómsúlyú fajtáján kívül H2 izotopja is van. Ez a nehéz hidrogén, vagy deuterium, jele D. Az a víz, melyben a H helyét D foglalja el (D20), a nehéz víz. A deuterium (más néven diplogén) magja a deuton. Mikor Fermi lithiumot vagy berilliumot α-részek helyett deutonokkal bombázott, végül mikor nehéz hidrogénra deutonokat ejtett, mindig felléptek neutronok.
Mások viszont azt találták, hogy nehéz vízből γ-sugarak hatására szabadulnak ki neutronok. Akármilyen eredetűek a neutronok, mindig velük mesterséges rádióaktivitást kelteni, a bomlási félidő is azonos, de az aktivitás erőssége különböző. A neutron a bombázott magban marad. A bomlásnál vagy α-rész lép ki, mint a (3) folyamatnál, vagy proton, mint a következő példában:
13AI27 + 0n1→ 12Mg27 + 1p1…………….(5) utána 12Mg27 → 13Al27 +e - …………….(6)
Végül lehet, hogy az első bomlás, amely a radioaktív elemet termeli, egyáltalában nem jár anyagi (korpuszkuláris) sugárzással, hanem γ-sugarzással. Ennek példája: 11Na23 + 0n1→ 11Na24 …………….(7) A keletkező Na24 úgy bomlik, mint a (4) folyamat mutatja.
Ha a neutronokkal bombázás radioaktív elemet létesít, de ezt az átalakulást anyagi sugárzás nem kíséri, mint a 7. képlettel leírt folyamatban, akkor ezt a jelenséget Fermi-hatásnak szokás nevezni. Sokszor azonban általánosabb értelemben használják ezt az elnevezést. Mindenféle mesterséges radioaktivitást, amelyet neutronok bombázása okoz, így neveznek.