10.000, azaz tízezer néző előtt játszották le az osztrák-magyar kézilabda mérkőzéseket. Kivonultak testületileg a fővárosi iskolák és a futballra Budapestre érkezett hatalmas osztrák tábor. Kelemen Kornéllal, az Országos Testnevelési Tanács elnökével az élen polgári és katonai előkelőségek foglaltak helyet a Millenáris pálya díszpáholyában.
Az osztrák-magyar hölgyek mérkőzésével kezdődik a műsor. A fess és szőke bécsi lányok fehér blúzban és piros nadrágban futnak ki a pályára. Nem kevésbé csinos magyar kolleganőikön meggyvörös blúz feszül.
Súlyos vereségre vagyunk elkészülve. De kellemesen csalódunk. Hölgyeink remekül labdáznak és hamarosan 2:0-ra vezetnek. Az osztrákok észbe kapnak, és nagyon belefekszenek a játékba. Hamarosan meg is van a kiegyenlítés, 2:2.
A második félidőben nagy harc dúl a győzelemért.”Kisasszony kézilabdáról” szó sincs. Komoly összecsapások vannak. A hölgyek akkorákat puffannak, hogy az ember szinte sajnálja őket. De az eredmény nem változik, marad 2:2.
Amire a férfiak mérkőzésére sor kerül, a hölgyjátékosok már felöltözve a nézőtéren drukkolnak. A kézilabdázó hölgyek tehát nemcsak a játékban, hanem az öltözködésben is gyorsak. A hatalmas osztrák nézőtábor a sok ezernyi gyerek visító hangját is túlharsogva biztatja honfitársait. Lengetik piros-fehér-piros zászlóikat.
Azonnal látható, hogy az osztrákok nagy mesterei ennek a játéknak. Úgy játszanak velük, mint atya a fiával. Komolyan meg is fenyítik a gyereket, mert az első félidő fele sem telik el és máris 5:0-ra vezetnek.
A magyar csapat azonban időnként megmutatja, hogy ezt a sportot is hamar meg fogja tanulni, mert igen formás támadásokkal kezdik szorongatni az osztrákok kapuját, mire az osztrák hátvéd nagyon megszorongatja centerünket. Szabaddobás a büntetés, amit Salgó értékesít.
Alig szűnik meg a magyar tábor tapsa, már újabb gól rázza meg az osztrákok hálóját és villámgyorsan hull a többi magyar gól is, úgy, hogy csak egygólos hátránnyal indulunk a második félidőbe.
A második félidő ránk nézve remekül kezdődik. Anélkül, hogy osztrák játékos a labdához érne, a magyar bal összekötő Fodor kiugrik és nagyszerű lövéssel kiegyenlít. Nagy harc indul meg ezután a győztes gólért. A kapuselőtti kavarodásokat a hátvédek nem egy ízben a legszebb birkózó fogással, csípődobással tisztázzák.
Sarokrúgásból gólt lőnek az osztrákok, és így ismét vezetnek. A magyarokon a fáradtság jelei kezdenek mutatkozni, de formás magyar támadás után mégis sikerül kiegyenlíteni. Az osztrákok fokozzák az iramot és rövid egymásutánban három gólt lőnek, úgyhogy végeredményben az osztrák válogatott kézilabda csapat 9:6 arányú győzelmet arat a magyar tizenegy ellen.
A magyar kézilabdázó csapat vasárnapi teljesítményével ezt a sportot bevitte a komoly sportok közé. Még sokat kell tanulniuk, de a technikás, szép játékkal meghódíthatják Budapest közönségét. A közönség szakértőkből állott. A tribünökön drukkoló diákok és diáklányok a főváros közoktatási ügyosztálya által rendezett kézilabda-mérkőzések állandó résztvevői.
Hadászy Miklós testnevelési igazgató és Mezey Ferenc tanár fejlesztik a magyar kézilabdasportot, amely valóban nagy jövő előtt áll. Külön meg kell emlékeznünk Juhász Attila dr.-ról, a kézilabda szövetségi kapitányról, aki ezen a mérkőzésen marathoni távfutóképességéről tett tanúságot. A pálya szélén biztatta, utasításokkal látta el a játékosokat és többet futkározott, mint azok valamennyien.