Úszó sportunk

Hazánk úszó sportja közel egy évtized óta föléje kerekedett a kontinens többi nemzeteinek. Különösen rövid távon mindenkor oly anyaggal rendelkezünk, mely előtt a többi continentális úszók meghajolni voltak kénytelenek. Sprintereink jóságát a tavalyi bécsi staféta versenyben fölöttük aratott fölényes győzelmünk után még az angolok is elismerték. Hosszútáv uszóink is elég magas klasszist képviselnek.

Hogy a külföldiekkel szemben mégis többször voltak kénytelenek a második helyekkel megelégelni, annak okát helytelen és következetlen tréningüknek és annak tulajdoníthatjuk, hogy a külföldön nem a legelőzékenyebb módon bánnak versenyzőinkkel. Revanchot pedig a mi versenyeinken, attól való félelmükben, hogy hasonló fogadtatásban találnak részesülni, nem adnak külföldi barátaink.

Hátrány úszósportunknak, hogy hosszútáv-úszóink száma igen kevés jelenleg. Egyik oka az, hogy sportköreink az utóbbi időben teljesen elhanyagolták az úszást, sőt legnagyobb úszó-egyesületünk a Magyar Uszó Egyesület is több gondot fordít a sportok többi ágára, mint magára az úszásra. Pedig ha valamely sportban, úgy az úszósportban vagyunk legközelebb azokhoz, akiket mintaképül állítunk magunk elé – az angolokhoz! A másik oka e jelenségnek úszási modorukban keresendő. Úszási modoruk ugyanis főleg a rövid távokra alkalmas s az amúgy is nagyobb enerzsiát igénylő hosszútáv tréninget e tempó még inkább megnehezíti. Így azután fiatal úszóink inkább a rövidebb távokra adják magokat. Több hosszútávú versenyt kellene egyesületeinknek rendezni és az eddigieknél jobb díjazással. Reméljük, hogy az idén e téren is haladást fogunk elérni.


Különben, ami az idei szezont illeti, - ha a kilátások beválnak – jobb lesz a tavalyinál. Több kitűnő úszónk hosszabb szünet után ismét aktív szerepet szándékozik vinni. Gräfl Ödön, Sugár Elemér, Kugler Sándor, Biegelbauer Árpád, Pedery Gyula, mindnyájan számos jelét adták kiváló képességeiknek és szereplésük által újból csak dicsőséget fognak a magyar névnek szerezni.

A tavaly is szerepelt úszók közül Balatoni (Gräfl) Károly; Kiss Géza, Halmay Zoltán, Malarcsik, Bóna és Spitz azok, a kikre számíthatunk. Juniorjaink klasszisa sem fog az előző éveke alatt állani: Kiss László, Jónás István, Haraszty Lajos, Karikás Rezső mindanynyian nagyreményekre jogosító fiatal erők. Kívülök azonban egész serege a fiatal úszóknak várja türelmetlenül az első versenypropozíciót.

Az ifjúsági versenyekben ez évben is Hildebrond Elemér fog dominálni, kiből helyes vezetés mellett bajnok úszó fejlődhet. Két kiváló úszót kell egyelőre nélkülünk: Ónody Józsefet és Rőmer Károlyt. Ónody most lábadozik hosszú majdnem egy évig tartott, súlyos betegségéből. Rőmer pedig éves önkéntesi kötelességének tesz – Pólában a haditengerészetnél – eleget.

Láthatjuk tehát, hogy kiváló erőkben nem szűkölködünk. A felsorolt gárda lesz hivatva szembeszállani a külföld képviselőivel. Azt hisszük, nem csalódunk, amidőn ama reményünknek adunk kifejezést, hogy az idén az eddigieknél nagyobb fényesebb sikereket fognak úszóink elérni.

A mi a külföldöt illeti – ott semmi változás nem történt. A régi ismert riválisok lesznek idén is úszóink ellenfelei, új csillagokról az ilyen tekintetben nagyon is jóhiszemű és gyors külföldi sport-sajtó mind ez ideig nem hozott hírt. Közvetlen szomszédainknál - az osztrákoknál – már vagy egy hónap előtt nyílott meg a saison. Milella, Ockermüller, Mayer, Orlik és Keszler, ez az öt válik ki a többiek közül. Azonban közülök csak Milella az egyedüli, ki sikeresen vette fel (de csakis otthon) úszóinkkal a küzdelmet. Juniorjaink, úgy látszik, az idén nem lesznek, vagy legalább is a mieinkkel szemben nem fognak számításba jönni.

A német úszók közül – eltekintve a mellúszástól, melyben ők specialisálták – Rausch, Hainle, Riemann, Hoppenberg és Keszler, a legjobbak. Különösen Rausch a hosszabb távolságokon nagyon erős ellenfél. Junior úszóinkról nagyon nehéz határozott alakban nyilatkozni, nagyon sokan vannak és nagyon sok helyre szét forgácsolva, maguk a németek sem tudnak köztük helyes összehasonlítást tenni, annyi azonban bizonyos, hogy képességeink a mi juniorjaink képessége alatt áll.

A kontinens többi országainak úszó-sportja aránylag igen fejletlen, kivételt legfeljebb az olaszok képeznek azonban kiválóbb úszókkal ők sem rendelkeznek. Nem szabad azonban sovinistáknak lennünk és azt hinni, hogy úszósportunk a fejlettség igen magas fokán áll, mert hogy az angol bajtársakat elérjük, nagyon sokat kell fejlődnünk és tanulnunk sőt némely tekintetben szomszédainktól is tanulhatunk.

Ami a versenyeket illeti, örömmel tudatjuk versenyzőinkkel, hogy a tavalyinál több alkalmuk lesz képességeik bemutatására. Ez évben ünnepli ugyanis a Magyar Úszó Egyesület 10 éves fennállását, mely alkalomból több nagyobb nemzetközi versenyt fog rendezni. Kívüle a Magyar Athletikai Szövetség, Balaton Uszó Egyesület, Budapesti Athletikai Club fog több versenyt rendezni.

Külföldön is szép alkalmuk lesz úszóinknak. A legtöbb verseny dátuma már meg van állapítva (legközelebbi számunkban közölni fogjuk). Szóval lesz verseny bőven és ezért lelkiismeretes tréningre hívjuk fel versenyzőinket, hogy már kivívott jóhírnevükhöz hűek maradhassunk!