Kevés fontosabb, nemzetközi viszonylatban is jelentősebb közmunkát végzett a Gömbös-kormány és általában bármilyen magyar kormány, mint az, amelynek ünnepélyes befejezése egyenesen világesemény lesz. Az Alliance Internationale de Tourisme, a Turistaszövetségek Nemzetközi Egyesületének régi terve a londoni The Automobile Association-nal együtt a Londonból Kalkuttában, illetve Capetownba vezető transzkontinentális országutak megépítése.

Ez az út Londontól Capetownig 12.308 kilométer, Kalkuttáig pedig 12.260 kilométer, ha tehát a Damaskusig vezető közös afrikai és ázsiai relációban egyaránt használható útszakaszt levonjuk, közel 26.000 kilométeres elsőrangú közút megépítéséről volt és van szó, olyan útról, melynek mentén fekvő minden ország, város és vidék biztosan számíthat ennek folytán a maga jelentős idegenforgalmára.

A transzkontinentális autóútnak magyar szempontból való óriási jelentőségét már évekkel ezelőtt felismerte a kormány. Csak a beavatottak tudják, hogy a szomszéd államok részéről milyen élénk vetélkedés folyt az út vonalvezetése miatt. Természetszerűleg mindegyik azt akarta volna, hogy a saját területén át és lehetőleg a szomszéd elkerülésével haladjon a nemzetközi útvonal.

Legveszélyesebb versenytársaink kezdetben a csehek voltak, majd pedig az fenyegetett, hogy Semmering és Zágráb között hamarabb készül el az elsőrangú út, amely esetben a transzkontinentális autóút elkerülte volna Magyarországot. Rengeteg munkára, céltudatos tárgyalásra volt szükség, míg a legutóbbi kongresszuson végérvényesen a Bécs–Budapest–Szeged–Horgos útvonal mellett döntöttek.

Hozzávetőleges számítás szerint az egész 26.000 kilométeres út megépítése pengőkben 1 milliárdot meghaladó összeget igényel, amelyből a magyar szakasz 386 kilométeres vonala 36 millió pengőbe került. Aránylag nem túlságosan nagy befektetés, mert az útépítés leginkább alkalmas a munkanélküliség levezetésére, másrészt pedig ennél produktívabbat alig végeztek az országban, hiszen a transzkontinentális út folytán hozzánk érkező idegenek néhány év alatt többet költenek, mint amennyibe az egész út került.

Ezt a hatalmas munkát fejezte be legutóbb a kormány.
A Budapest-szegedi útnak Kecskemét–Kiskúnfélegyháza közötti szakaszát szeptember elején már átadják a forgalomnak. A Budapest-bécsi része már évek óta egyike a legnépszerűbb középeurópai útvonalaknak és az a néhány kisebb szakasz, ami még hátra van, jóformán csak demonstrációs célból nem került eddig használatba, azért, hogy a szeptember 9-én Magyarországra érkező idegenek maguk is lássák a magyar útépítés technikáját és azt, hogy mennyi fáradsággal és áldozattal jár nálunk olyan elsőrangú út megépítése, mint amilyen ez a transzkontinentális strada.