Prága, julius

Öt éven keresztül vezette a csehszlovák köztársaság pénzügyeit dr. Trapl pénzügyminiszter, aki julius első hetében hirtelen hosszabb betegszabadságra ment. Az ország vezető és legjobban informált pénzügyi köreit is váratlanul érte a miniszter gyors szabadsága, annál is inkább, mert hiszen a pénzügyminisztériumban épp most dolgoznak a jövő évi költségvetésen és nem látszott valószinünek, hogy Trapl épp ezt a pillanatot választja ki arra, hogy a hosszu munkában felőrölt idegeit kipihenhesse.

A miniszter elutazása ennek dacára nem keltett szenzációt politikai körökben, viszont annál nagyobb idegességgel tárgyalják az ügyet a bankvilágban, ahol ma már bizonyosra veszik, hogy Trapl egyáltalában nem tér vissza hivatalába. Azért nem, mert nem tudja vállalni többé a felelősséget Csehszlovákia egyre sulyosabb deficitjéért. A legjobban értesült pénzügyi körök szerint az ország pénzügyi helyzete aggasztóan sulyos és az ősszel, a költségvetési vita folyamán, menthetetlenül be kell következnie annak a sulyos krizisnek, amelyet eddig csak Trapl ügyessége tudott elkerülni.

A jövő évi csehszlovák budget ezek szerint a jól informált körök szerint lényegesen magasabb kiadásokat tüntet fel, mint az előző évben, viszont a bevételeket a kormány nemcsak, hogy fokozni nem tudja, hanem számitani kell arra, hogy ezek a bevételek jelentékenyen alacsonyabbak lesznek, mint a mult esztendőben. Az ezévi bevételek 800 millió koronával maradtak az előirányzott összeg mögött és számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a jövő esztendőben a költségvetésben előirányzott bevételek egy teljes milliárddal maradnak el az előirányzat mögött. Mint minden évben, ebben az esztendőben is tul fogják lépni a kiadások az előirányzatot, ugy, hogy a valószinü költségvetési deficit 1936-ra egymilliárd korona lesz, azaz egynyolcad része a rendes költségvetésnek.

Ehhez az egymilliárdos rendes költségvetési deficithez hozzá kell még számitani a rendkivüli tételeknél előálló költségvetési hiányt, amely arányaival egyenesen megdöbbentő. A rendkivüli katonai kiadásokat egymilliárd koronával vették fel a költségvetésbe: ezt az összeget csak hitelmüvelettel lehet fedezni.

A csehszlovák köztársaság jelenlegi államadóssága 42 milliárd, amely csak a rendkivüli katonai kiadások révén ujabb egymilliárddal emelkedik. Trapl többizben kijelentete, hogy egyszer véget kell vetni annak a helyzetnek, hogy az államadósságot évről-évre emeljék, annál inkább, mert a kamatszolgálat terhei máris alig elviselhetők, hiszen az állam összes bevételeinek harmadrészét az államadósság kamatainak fizetésére kell forditani. Az elmult évben kisérlet is történt arra, hogy rendkivüli adókkal fokozzák a bevételeket és az igy előállott többletből csökkentsék az államadósságot. A részvénytársaságok és korlátolt felelősségü társaságok felemelt kereseti adója azonban korántsem eredményezett annyi bevételt, mint amennyire számitottak és igy szó sem lehet arról, hogy amortizáció révén csökkentsék az államadósságot.

Mindezekhez a nehézségekhez járul most az a deficit is, amit a gabonamonopólium mutat fel és amit az állampénztárnak kell viselnie. A gabonamonopóliumtársaság első üzleti évét – dacára a tavalyi rossz termésnek – 900 millió korona deficittel zárta le, azaz: 60.000 vagón eladatlan gabona áll a tárházaiban. Ha el is tudja adni az állami monopólium ennek a gabonamennyiségnek egy részét, akkor is minimális 400 millió korona veszteséggel kell számolni. Viszont az állam csak 60 millió korona erejéig szavatol a monopóliumtársaság veszteségeiért és az agráriusok azt követelik, hogy ezt a garanciaösszeget jelentékenyen emeljék fel. Miután az agrárpárt a parlament legnagyobb pártja, bizonyos, hogy ezt a kivánságukat keresztül is erőszakolják és akkor az államkincstár nyakába szakad ez a kötelezettség is.

Ami még sulyosabban esik latba, az az a körülmény, hogy készpént kell felhajtani a deficit fedezésére. Viszont az idei termés sokkal jobb a mult évinél, ugy, hogy az 1936-os költségvetési évre legalább kétmilliárdos deficitre kell számitani csak a gabonamonopólium révén. Ilyenformán a költségvetési deficit 1936-ra négymilliárd korona lenne, akkora összeg, amire sehol semmiféle fedezet nem mutatkozik.

Ennek az összegnek a fedezetére csak egyetlen lehetőség van: ujabb külföldi kölcsön.
Prágai pénzügyi körökben meglehetősen kétségesnek tartják, hogy a jelenlegi körülmények között egyáltalában van kilátás arra, hogy a köztársaság kap kölcsönt külföldről? Angliáról szó sem lehet, nemzetközi kölcsönről még kevésbé – maradna tehát a francia pénzpiac, amely ma egyáltalában nincs abban a helyzetben, hogy olyan kölcsönöket folyósitson, amelyeknek a törlesztésére belátható időn belül nem számithat. Csehszlovákiának minden erejét igénybe veszi a kölcsönök után rendes kamatfizetés, magát az amortizációt kénytelen volt évekkel ezelőtt beszüntetni.

Hogy a krizisnek mi lesz a tényleges megoldása, azt ebben a pillanatban Prágában sem tudják. Egyelőre arra számitanak, hogy Malypetr miniszterelnök, aki Trapltól a pénzügyi tárcát is átvette, a saját presztizsével meg fogja kisérteni, hogy az agráriusoknál engedményeket érjen el a gabonamonopólium ügyében. Azonban még abban az esetben, ha ez sikerülne a miniszterelnöknek, lehetetlen lesz ujabb külföldi hitel nélkül meguszni a következő költségvetési esztendőt, ezt a hitelt pedig a prágai nagy pénzintézetek vezetői sem látják sehol. A krizisnek, amelyet ebben az évben is csak elodázni sikerült, mulhatatlanul ki kell törnie ez év őszén.