A berlini gazdaságkutató intézet jelentése szerint az ipari termelés az elmult két évben több, mint harmadrésszel emelkedett. A termelési index, az 1928. évet 100%-nak számitva, 1933-ban 64%, 1934-ben 8%, 1935-ben 87%-ra szökött fel. Az iparban foglalkoztatott munkások létszáma a két év alatt 23 millióval növekedett. Az iparvállalatok kapacitásából ez év első negyedében 60% használtatott ki, az 1934. évi 30% és 1933. évi 40%-kal szemben.

Ezekhez a statisztikai adatokhoz az intézet azt a megjegyzést füzi, hogy az ipari fellendülés kezdetben csupán az állam által támogatott iparágakban mutatkozott és csak innen tért át, közvetve, az egyéb iparágakra, továbbá, hogy bár a javulás a két év előtti helyzettel szemben kétségtelenül igen számottevő, de az elmult hónapokban lényegében lassubbodott és mindinkább stagnálásnak ad helyet.

A gazdaságkutató intézet e jelentéséből arra következtethetni, hogy az állami intervenció átmeneti hatása a jelek szerint megszünt. Egyes iparágak erősödtek meg annyira, hogy az acélkiviteli nemzetközi szövetségbe tartozó államok, amelyekhez legutóbb Anglia is csatlakozott, összesen 2.3 millió tonna acélgyártásából 1.3 millió tonna, 57% Németországra esik.

Az a tény, hogy az ipari fellendülésben a legnagyobb szerepet a hadiipar játszotta, kétségtelenül sokat levon az ipari fejlődés értékéből.