A Temps bírálata Gömbös szolnoki beszédéről

Párizs, január 27.
(Az “Információ” tudósítójának telefonjelentése.) A Temps külön cikkben foglalkozik Gömbös miniszterelnök szolnoki beszédével és azt írja, hogy ennek a beszédnek a hangja meglepő. A francia ujság felfogása szerint a Népszövetség keretében nincsenek másodrendű és elsőrendű nemzetek. Minden nemzet egyenlően élvezi azokat a jogokat, amelyeket a szerződésekben lefektettek.

A lap azonban úgy találja, hogy Gömbös Gyula követelései ezeket a jogokkal ellentétben vannak. Magyarország a békeszerződések területi reviziójának követeléséhez ragaszkodik és a magyar miniszterelnök azt hiszi, hogy a jövő fejlődése békés eszközökkel meghozza ezt az eredményt.

A Temps felfogása szerint a jelenlegi helyzetben ez a hit csak illúzió lehet, mert a revizió konflagrációra vezet.

A Temps azt hiszi, hogy a magyar miniszterelnök feltételeit csak nagyon nehezen tarthatja fenn, ha célhoz akar jutni, s megállapítja, hogy Gömbös Gyula beszéde ébren tartja majd a bizalmatlanságot tovább is a kisantant fővárosaiban.

A francia lap a katonai egyenjogúság követelését is „célszerűtlennek” mondja és az a véleménye, hogy az engesztelhetetlenség ebben a főkérdésben lehetetlenné teszi Magyarországnak, csakúgy mint a német birodalomnak, hogy a konszolidációt célzó megállapodásokhoz csatlakozzék.

Közreadjuk az „Információ” párizsi jelentését a Temps cikkéről, de hangsúlyoznunk kell, hogy a francia külügyminisztérium szócsöve a békeszerződések revizióját illetőleg lényeges tévedésben van. Gömbös miniszterelnök szolnoki beszédében ismét kifejezte minden magyar politikusnak azt az egyértelmű állásfoglalását, hogy a reviziót Magyarország békés úton kívánja elérni.

A békés revizióra, a határok módosítására minden lehetőséget megad a népszövetségi alapokmány 19. szakasza. Ha tehát a békerevizió magyar ábránd, akkor illúzió az a nagyfontosságú okmány is, amelyen a Népszövetség intézménye és Európa mai nemzetközi rendje alapul. Hogy a katonai egyenjogúság követelése célszerűtlen?

Ezzel a megállapítással csak azt a jogtalanságot szegezhetjük szembe, amelyet Magyarország teljes lefegyverzése és szomszédainak példátlan fegyverkezése jelent.

Ilyen ellentéteket fentartani és állandósítani nem lehet és nem szabad.