1890-től 1920-ig megötszöröződött a magántisztviselők száma, míg 1925-ben már ritkulást tapasztalunk. Erősen szembetűnik a női munkaerő előretörése, különösen a gyári tisztviselők táborában tapasztalható ez: a férfi tisztviselők száma 1925-től 1930-ig több mint 15.000 főről alig 14.000-re fogyott, míg a női munkaerők száma 4400-ról 4780-ra duzzadt.


40-60 éves tisztviselők

A magántisztviselők életkora szociális és nemzetgazdasági szempontból egyaránt különös figyelmet kíván. A statisztikai adatok a legfiatalabb korosztály (20 éven aluliak) szinte zuhanásszerű térvesztését mutatják, ellentétben a 60 éven felüliek arányainak emelkedésével. A magántisztviselők kétharmad része a 20-40 évesekből toborzódik s elég szilárdan tartja magát a 40-60 évesek korosztálya is, bár ezek száma fogyott.

A fiatalabb korosztályokban (20-25 év) a többséget a nők képviselik, ez a többség azonban a magasabb korosztályokban, 30-35 évtől kezdve már kisebbséggé lesz s 40 éven felül már csak egytizedrészét teszik ki a nőtisztviselők férfikartársaiknak.


1000 tisztviselő közül 363 nőtlen

A magántisztviselők születési helye és állampolgársága tekintetében még 1928-ban is közel másfélezer külföldi művezető, gyárvezető és magántisztviselő dolgozott az országban, legnagyobb arányban a fonó- és szövőiparban.

A magántisztviselők családi állapota elszomorító képet mutat. Ezer tisztviselő közül 363 nőtlen, ami a kezdőfizetések alacsony voltára s az örökös bizonytalanságra vezethető vissza. A nőtisztviselők közül csak minden hetediknek van férje. A női magántisztviselők kétharmadrészének van gyermeke, de felerészük egy, további egyharmadrészük kétgyermekes, ami elvitathatatlan jele az egykének. A férjes nőtisztviselők kétharmadrésze gyermektelen.


Minden hetedik: érettségizett

A tisztviselők vallási viszonyainak adatai szerint a férfitisztviselők több mint 45%-a izraelita vallású, amit magasabb képzettségüknek és iskolázottságuknak, valamint a többi intellektuális jellegű pályán velük szemben fennálló korlátozásoknak tudható be. A nők körében viszont a római katolikusok vannak többségben.

A magántisztviselők iskolai végzettségéről szóló statisztikai adatok a tisztviselőtársadalom nagy műveltségére és kulturális értékére mutatnak: tíz százalékuk főiskolát végzett, minden hetedik tisztviselő középiskolai érettségit tett s minden harmadik a felsőkereskedelmi iskolát végezte el, tehát a tisztviselők többsége érettségizett egyén. Annál kedvezőtlenebb a helyzet a nőtisztviselőknél: alig 10%-uk tett érettségi vizsgát.

A tisztviselők magas műveltsége mellett bizonyít nyelvismeretük is. A férfiak közel 85%-a, a nők közel 65%-a tud németül; minden ötödik tisztviselő beszél franciául s minden nyolcadik birja az angol nyelvet. A nők közül már csak minden tizedik beszél franciául s minden tizennegyedik angolul.


Fizetés…

A tisztviselői fizetések a havi 50 pengőnél kisebb és havi 6000 pengőnél magasabb szélsőségek között mozognak. Pontosan kétharmad részük 300 pengőnél kevesebbet keres havonként. A női fizetések természetesen jóval alacsonyabbak, a kisfizetésű kategóriákban mindenütt a nők vannak nagyobb arányszámmal képviselve.

A tisztviselők lakásviszonyai igen kedvezőtlenek.
Még felerészüknek sincs főbérleti lakása (43%), míg több mint 50%-uk albérletben lakik s még 29 ágyrajáró magántisztviselő is van a 21.432 összeírt magántisztviselő között. A főbérlő tisztviselők közel 10%-a albérlőt vagy ágybérlőt tart, hogy lakbérét fedezhesse.

A tisztviselők munkaidejét feltáró adatok szerint a tisztviselők alig egynegyed része van heti 48 órán át foglalkoztatva, míg több mint 30%-uk napi tíz vagy ennél is több órán át kénytelen dolgozni. Közel 40% napi 8 óránál kevesebb időn át van foglalkoztatva, de ezek tekintélyes részének csak félnapos elfoglaltsága van.