Magyar író, aki kereskedelmi útra megy Sziriába és ott meghal, - három adottság, mely jelzi, hogy nem rendes menetű dolgokról van szó. Beyruthi orvosok szerint Jarnó József az ottani kórházban tüdőtályogban halt meg és a maguk tudománya szerint igazuk is van. A magyar valóságok szerint azonban Jarnó pályaeltolódásban halt meg.
Magyar író az egykori teljes magyarságon is csak rendkívűli esetekben tudta tisztán irodalomból biztosítani azt a valamit, amit létezésnek neveznek. Kisebbségbe esett népdarabon belül, a szellemi létezés törvényszerűségei új formákat öltenek. De a régi gyakorlatból fennáll még a magyar társadalomnak az a berendezettsége, hogy az író az ujságírás becses mesterségéhez menekül, hogy megmentse magának a művészetet. Aki az ujságírásból is kiszorul, Hamlethez mehet iskolába, nem tud választ adni a lenni, vagy nem lennire. Egy kicsit a helyzeti tehetetlenséghez is tartozhatik ez: az új szellemi és nemzeti léthez való felformálódásban.
Magyar író számára ilyen esetben már csak negatívumokban van adva a létezés. Kinek jut ki az a szerencse, hogy mint Jarnót világipari cég hivatalnokának fogadja? De a pályáról való letolódás túlkompenzálásokra hajszolja az író hivatalnokot szellemiekben és üzletiekben is! És az ellentmondás démoniája leüti a szerencsés szerencsétlent: - Sziriában, az új pálya túlfeszített vonalán eléri a halál. Nem kívülről, de szigorúan magából az itt élő magyarság sorsából bontakozik ki az író sorsa, mint a magasabb síkon való nemzetté alakulás veszélyei közül valón.
Jarnó József még alig volt harmincéves és írói fejlődése fölfelé mutat. Több könyvet és regényt írt, ezek közül a Börtön dokumentáris jelentőségű. Martinovics korának kitartó buvárlásából az eddigi néhány kis cikken és előadáson kívül sok mindent hozhatott volna még ki. A hiány, mely halála által előáll, nagyobb, mint amennyit alkotásainak közvetlen potenciája kitesz.
Mert az itteni, magamagára találni akaró magyarságban már pusztán az erő és iránya is jelent valamit. Maradiság és előrejutás egymás ellen való feszülésében az egyirányú erők mennyisége dönti el a jövőt. Jarnó halála nemcsak megírásra várt könyveinek elmaradását jelenti, de azt a hiányt is, mely e jövőért való viaskodásban előállt. Szép, egészséges, jóra törekvő író veszett el.
(Pozsony)
