Svante Arrhenius, akit biológiai kérdések mindenkor érdekeltek, már 1898-ban felvetette e kérdést, hogy vajjon ennek a féregnek életében nem játszik-e a levegő elektromossága is szerepet, mely a szaporodást kétségtelenül befolyásolja.
De sejtette azt is, hogy ez az elektromosság a Hold pályájának fényváltozásaival függ össze. A szaporodásnak tehát több feltétele van, de a kérdés még ezek után sem egyszerű. Azok a sugarak, melyeket a Hold Földünkre visszaver, részben sarkított sugarak. Ennek azonban a glikolizisnél nagy szerepe van, erről a folyamatról pedig tudvalevő, hogy az okozott sejtoszláshoz és szaporodáshoz vezet.
Minthogy pedig a palolo-féreg elszaporodása a trópusokon október hónapra esik, ami ott tavasznak felel meg, annak az évszaknak, amikor a Hold az Ikrek képén halad át, nyilvánvaló, hogy a paloló-féreg nemi életében beálló e nagy fordulópont a Holdnak földközelségétől függ és holdtölte után szokott bekövetkezni.
Mennyiben van mármost kihatása a Hold változásának kérészeink életére? Erre vonatkozólag eddigelé vajmi kevés biztosat mondhatunk. Eatón szerint az Anagenesia Új-Guineában 1876-ban december havában igen kis számmal jelent meg, ellenben júliusban nagy tömegekben rajzott. Ebből kétségtelen, hogy ez a kérész többször rajzik és valószínű az is, hogy a tiszavirág egyszeri rajzása csak az idők folyamán, a klimatikus tényezők változása következtében kialakult, tehát semmiesetre sem ősi sajátság.
Eddigelé csak egyízben, 1928-ban sérült megfigyelnem, hogy a Palingenia rajzása holdtölte után, az utolsó negyedben következett be és ez nem esik össze azzal az évszakkal, mely a palolo-féreg tömeges megjelenése is megjelenése is megkezdődik, jeléül annak, hogy a rajzás idejében eltolódások lehetségesek.
A fehér kérészen (Polymitarcys virgo) ellenben többször megfigyeltem, hogy a Dunán közvetlenül hol tölte után jelent meg feltűnő tömegekben még pedig 1921 július 31-én közelgő zivatar előtt, rendkívül tikkasztó melegben. Így ezt a jelensége egyrészt hőhatásokkal, másrészt azonban a légköri elektromosság fokozódásával lehet megmagyarázni, de hangsúlyoznunk kell, hogy a rajzás mértéke a test elektromos kapacitásától is függ, mely állatfajok szerin változó.
Bizonyítani ezt egyelőre éppúgy nem tudjuk, mint azt, hogy vajjon a talaj szerkezete, esetleg radioaktivitása befolyásolja-e bizonyos állatfajok tömeges megjelenését. S azután még tovább kérdezzük: a rajzás ilyen arányaival miért találkozunk csak néhány kérész életében, e rajzást nem sorolhatjuk-e végeredményben a mutációs jelenségek közé, melyek csak időközönként és helyenként lépne fel?
Megannyi probléma és rejtély tiszavirág élete körül! Még sok idő telik el, míg ezek az izgató kérdések megoldódnak, míg az ezekről szóló viták elcsendesednek. A vén zavaros Tiszából addig a fehér kísérteteknél sok milliárdja kel még szárnyra, hogy végigtáncolják csodálatos életüket visszahulljanak ősanyjuknak, mely őket szülte, a víznek ölébe.
Dr. Pongrácz Sándor