Bécs, szeptember 9.
Vasárnapra feltámadt Bécsben a régi császárváros, az uccák megteltek a régi monarchia egyenruháival, a Hofburgban tiroli vadászok álltak őrséget és a császárt éltette a nép.
A Hősök emlékművének leleplezésére gyűlt egybe Ausztria, minden részéből az a százezernyi tömeg, amely lobogó zászlói alatt és zenekarok csengése közben egyetlen emberként tüntetett a régi császári Ausztria és a Habsburg-ház mellett.
Már szombat délben fellobogózták majdnem minden házát a belvárosnak, de a lakások ablakaiban és az üzletek kirakataiban is piros-fehér-zöld zászlócskákat helyezek el s a terek lámpaoszlopain is egész csokor zászlót lengetett a szél. Három óra felé kezdtek gyülekezni a tiroli, karinthiai, salzburgi, steierországi, vorarlbergi, alsó- és felső ausztriai csoportok, valamennyien népi viseletükben, ezek aztán zárt sorokban elvonultak a Hősök-terére.
A hadsereg, a védőőrség és az önkéntes védőseregek tagjai fegyveresen vonultak fel, piros, zöld, barna, világos és sötét egyenruháiknak színpompájában. A Burg félkörudvara piros-fehér és zöld-fehér zászlószövettel volt díszítve, rajta az egyes alakulatok címereivel, a tribün felett egy óriási talpaskeresztes zászló alatt Dollfuss életnagyságú képe... Lent a tömegben mindenütt a régi hadsereg fényesgombos egyenruhája, arany. ezüst, piros, fekete a kép. amelyből a régi tábornoki kalapok zöld kakas-tollerdejét borzolja fel a selymen szeptemberi szél... A díszvendégek között ott vannak Jenő, József, Ferdinánd és Ferenc Salvator főhercegek, valamint a régi monarchia tábornokai. Az emlékművöt a Hofburg külső kapujából építették át a monumentális kapu kiszélesítésével és megnagyobbításával. Ezt a kaput tudvalevően több mint száz évvel ezelőtt emelte a franciák fölött aratott lipcsei győzelem emlékére Ferenc császár.
A kapu és a hozzáépített Hősi emlékmű mostantól kezdve a régi monarchiának világháborúban elesett hőseit gyászolja a az ő emléküket hirdeti.
Innitzer bécsi bíborom hercegérsek után a felavatóbeszédet Schönburg-Hartenstein herceg vezérezredes mondotta és szavait minduntalan félbeszakította a lelkes monarchista tüntetés. Amikor a magyar tisztiküldöttséget köszöntötte, a hatalmai tömeg lelkesen éljenezte Magyarországot.
A magyar nemzet - mondotta a herceg a magyar tisztiküldöttség felé fordulva - hűséges és bátor bajtársunk volt a nagy háborúban és most is eljött, hogy tisztelegjen közös nagy multunk előtt... Dankl vezérezredes a világháború nagy tábornokjairól, közöttük József főhercegről emlékezett meg. A főherceget is lelkesen megéljenezte volt katonáinak hatalmas serege.
Schuschnigg kancellár beszéde közben a Habsburg-családot kezdtek éljenezni, mire a kancellár a következőket mondotta: - A katona ne legyen jövendőmondó! Senki sem tudja, hogyan alakul a jövő, azt azonban tudjuk, hogy Ausztria örökké élni fog!