A nemzetközi ujságíró- és diplomatatársaságban, amely e pillanatban feszült érdeklődéssel figyeli a magyar-jugoszláv vita alakulását a Népszövetség tanácsa előtt, mind sűrűbben akadnak hangok, akik a konfliktus politikai vonatkozásain túl, más, kézzelfoghatóbb, közelebb fekvő és mélyebben gyökerező indokokat keresnek.

Különösen amerikai publicisták és diplomaták vetik fel a kérdést, vajjon kinek állott az érdekében, hogy a marseillei királygyilkosság után feszültté vált magyar-jugoszláv viszonyt a pattanásig továbbfeszítse s olyan tömeghangulatot teremtsen Belgrádban, amely békés és nyugodt tárgyalások és megállapodások útját kevés híján elzárta. Két feltűnő körülményre hívják fel ezek a kétkedő és tamáskodó amerikaiak és angolok a figyelmet.

Az egyik, hogy a Magyarország elleni rágalmak elsőízben az Echo de Paris hasábjain jelentek meg, a másik, hogy a harci kürtöt a magyarok ellen a jobboldali cseh sajtó fujta meg, még a belgrádi sajtó előtt. A magyarázata ennek a feltűnő jelenségnek az, hogy az Echo de Paris nemcsak a francia vezérkar, hanem egyúttal a francia nehézipar, a Comité des Forges, szócsöve.

Valamennyi nagy párizsi ujság, tehát az öt nagy reggeli lap és a három nagy esti lap a Havas ügynökséggel együtt a nehézipar bankjának, az Union Parisiennek a legfelsőbb vezetése alatt áll, de az Echo de Paris hangadó minden olyan kérdésben, amelyhez a francia és nemzetközi fegyverkezési ipar nagy érdekei fűződnek.

A cseh jobboldali sajtó anyagi vonatkozásban viszont Skodától függ, a Skodát és Creusot-Schneidert szoros vagyonközösség fűzi egymáshoz, de ezen a kapcsolaton túl Schneider, az angol Vickers, valamint a nagy francia és angol motorgyárak között a szimpla érdekközösségen túlmenő anyagi és politikai kapcsolatok állanak fenn. Azok a genfi megfigyelők, akik a fegyverkezési ipar taktikáját és sajtópolitikáját hosszú évek tapasztalatai alapján jól ismerik, meg vannak győződve arról, hogy a magyar-szerb ellentétet a pilseni Skoda-gyár és a brünni fegyvergyár erősebb foglalkoztatása érdekében mesterségesen kiélezték.

Skoda ez évre még bőven el van ugyan látva megrendelésekkel, de a romániai botrányok a nagy cseh vállalat tekintélyét erősen megrendítették, az újabb megrendelések Belgrádban és Bukarestben is elmaradtak s így erősebb eszközökhöz kellett folyamodni, hogy a dunai államokban a harci kedvet s ezzel egyidőben a katonai megrendelésekre való hajlandóságot felfokozzák.

Ezért kellett először Párizsban, majd Prágában és Brünnben megindítani a magyarellenes hadjáratot, amely azonban nyomban elhalkult, mihelyt a szólamvezetést átvette Belgrád és így felmentette a Schneider-Skoda társascéget az alól, hogy feltűnő módon és azokban a lapokban verje félre a harangokat, amelyeknek összeköttetései a fegyveriparral túlontúl ismeretesek. Genfi körökben igen jelentős összegre becsülik azt az összeget, amelybe a magyarellenes hadjárat Párizsban és a kisantant fővárosaiban került, de a befektetés általános vélemény szerint bőven megtérül, mert akárhogyan végződjék is a magyar-jugoszláv konfliktus Genfben, a nagy fegyvergyárak a legközelebbi félévben sokmilliós megrendeléseket fognak elkönyvelni.

Párizsi hírek szerint a vita vége az lesz, hogy a francia köztársaság nagyobb fegyverkezési kölcsönöket lesz kénytelen engedélyezni úgy Jugoszláviának, mint Romániának s e kölcsönök a szokott folyósítási és egyéb költségek híján kivétel nélkül Schneiderék, Skodák és a nagy motor- és repülőgépgyárak pénztáraiba fognak vándorolni.