A hollywoodi "Ho is ho" ezeket írja Joe Pasternakról: "1902-ben született Magyarországon. 1919-ben Hollywoodban segédrendező, 1921-ben rendező, 1923-ban az Universal producere. Ő rendezte a Laura la Plante-filmeket, a "Varsói bál"-t és a világ egyik legnagyobb filmjét, a "Fehér barát"-ot. Jelenleg Európában dolgozik az Universal megbizásából, ahol Franciska Gaál filmjeit produkálja."
*
Az adatok pontosak és megbízhatóak. Joe Pasternak csakugyan itt van Európában, e pillanatban Budapesten a Hunniában, ahol Nádas: "Nagy cipőben kis fiú" című vígjátékán dolgozik. Valóságos testőrség védi, nehogy idejét rabolják a kíváncsiak s autogrammostromlók. Reggel öttől éjfélig tart a munka és ez az aprótermetű ember bírja tüdővel, ideggel, hanggal - és ötletekkel. Cikkázik a deszkaállványok felett, veszekszik a színészekkel, minden moccanásban résztvesz, elismer, szid és dícsér. Pontosan déli tizenkettőkor van három perc ideje. Két szendvics között felel kérdésünkre, hogy miért csinál filmet Magyarországon, mikor Európa összes stúdiói nyitva állanak előtte?
- Hogy miért csinálok filmet Magyarországon? Hát először is én... Szilágysomlyón születtem és ha valaki itt született, az sohasem felejtheti el. Másodszor: én utálom a frázisokat, de kijelentem, hogy Magyarországon vannak a világ legjobb filmmunkásai, akik olyan tűzzel, olyan fanatikus lelkesedéssel dolgoznak velem, mintha maguknak csinálnák a filmeket. Itthon becsületes munkát kapok. Harmadszor: ha őszinte akarok lenni, egy nagyon kis százalékkal olcsóbb is a Hunnia a többi filmgyáraknál.
- Ez a hatodik Gaál Franciska-film, amit csinálok. (Paprika, Veronika, Csibi, Pardon, tévedtem, Tavaszi parádé, Nagy cipőben kis fiú.) És tudja még miért szeretek itt lenni? A publikum miatt. Az okosságuk miatt. A kedvességük miatt. Pest miatt. A "Tavaszi parádé" első előadásán a hátam mögött két öregúr ült. Úgy lelkesedtek, hogy kezet szerettem volna csókolni nekik. Ez volt mostanában a legnagyobb pesti élményem.
*
Mikor azt kérem, hogy magáról mondjon valamit, elhárítja a kérést.
- Nem rólam, kérem, hanem itt van a világ egyik legnagyobb operatőrje. Eiben István, a film legvitézebb és legfáradhatatlanabb névtelen katonája, aki a szeme világát dobja a filmek sikeréért, róla írjanak...
És már rohan kifelé. Szinte sivít a hangja:
- Vigyázz! Aufnahme! Los!