Ferencváros – Phöbus 6:0 (1:0)
A sok nemzetközi és válogatott mérkőzés, a túlzsúfolt program, a világbajnokság, a bajnoki küzdelmek nagy próbára tették a csapatokat, különösen a Ferencvárost, amely a világbajnokságig lezajlott válogatott mérkőzésekre a legtöbb játékost adta.
Sérülések, különböző betegségek miatt az utóbbi hetekben nem volt komplett a Ferencváros és egyesek, akik az elhalasztott Ferencváros – Phöbus mérkőzésre gondoltak, meghúzták a vészharangot.
A sors úgy hozta magával, hogy erre a júniusi délutánra kitűzött Ferencváros-mérkőzés dönti el az 1933.-34. évi magyar futballbajnokságot. A Ferencvárosnak a döntetlen eredmény is elegendő, hogy a bajnokságot megszerezze, vereség esetén azonban az Újpest került volna a bajnokság élére.
Ez a körülmény fokozottabb mértékben hevítette a csapatokat, a Ferencvárost azért, hogy egész évi munkája után az utolsó mérkőzésén is győzzön, hogy megszerezze a bajnokságot, a Phöbust pedig, hogy szép eredményt érjen el a Ferencváros ellen és esetleges győzelmével az – Újpestnek juttassa a bajnoki címet.
Több mint tízezer néző jelent meg az Üllői úti sporttelepe, a nézőtábor nagy része azonban a Ferencvároshoz tartozott, a riválisok közül kevesen jöttek ki és csak az állóhely egyik részén tanyázott egy kisded csoport, amely tölcséreken keresztül biztatta a Phöbus csapatát.
Nem volt vitás, hogy a mérkőzést reális körülmények között egyedül a Ferencváros nyerheti meg, és amit nem tudott megtenni a Ferencvárossal az Újpest, azt most nem bízhatják a Phöbusra. Igaz, hogy noha a mérkőzés a Ferencváros nagy rohamával és a Phöbus kapujának bombázásával indult, a vezető gól mégis csak nehezen született meg.
A Ferencváros: Kutasy – Korányi, Papp – Lyka, Móré, Lázár – Rátkai, Polgár, Sárosi, Toldi, Barna. Ez a csapat, mint egyöntetű gépezet, valósággal a kapujához szegezte az első negyedórában a Phöbus csapatát, amely így állt fel: Juhász – Szilágyi, Titkos II. – Szavadovszky, Péter, Komáromi – Béky, Sztrigán, Sólyom, Solti, Tárnok.
Az első negyedórában alig lehetett észrevenni, hogy Bíró Sándor vezeti a meccset, mert jóformán csak kétszer-háromszor kellett a mérkőzésbe avatkoznia. Hatalmas hangorkán között Móré állandóan újabb s újabb harcra küldte a csatárokat, de a Phöbus védelme keményen állta az ostromot és visszaverte a ferencvárosiak valóban nagy ostromát.
Csak úgy röpködött és pattogott ide-oda a labda a Phöbus kapuja előtt, Rátkai beadását Polgár élesen lövi kapura, Juhász elvetéssel védi, Sárosi fejesére, mint a csuka úgy ugrik a kapus, aztán Sárosi közelről a kapushoz plasszírozza a labdát.
Toldi itt, Toldi ott, Toldi mindenütt. A baj csak az, hogy a ferencvárosi csatárok a döntő pillanatban idegesek. A bajnokságról van szó. Egy lapra van feltéve minden. A Phöbus nyugodtabb és a 15. percben Sólyom és Solti összjátéka után Tárnok nyargal előre és lövése alig hajszálnyira süvít el a Ferencváros kapuja mellett.
Eddig még a Ferencváros a bajnok, hisz 0:0 az eredmény. Mi lesz később? A tribünön óriási az izgalom. Tízezer ferencvárosi rágja a szája szélét, idegesen izeg-mozog. Lent a pályán jól megy a játék és a ferencvárosi gépezet valósággal felőrli a Phöbus védelmét…
A 23-ik percben vagyunk, amikor Toldi jó helyzethez juttatja Barnát, ő azonban a kapu mellé lő. Szilágyi egymásután kétszer csak kézzel tudja elütni Sárosi mellé a labdát, a megítélt szabadrúgásból azonban nem lesz semmi. Végre a 40-ik percben a sok-sok ferencvárosi támadás után Toldi fogja a labdát és kiugrasztja Sárosit, a helyzet lesállásgyanús és Sárosi a kifutó kapus mellett a gólba helyezi a labdát.
Dörög a taps, a nézők üdvözlik a vezető gólt, a játékosok Sárosit csókolják, míg a Phöbus játékosai lesállást reklamálnak a bírónál és arra kérik, hogy hallgassa meg a határbírákat is. Bíró Sándor erre odamegy a határbírákhoz, tanácskozik velük és kiderül, hogy a határbírók is vele egy véleményen vannak, a lesállásra gyanús gól tehát – érvényes gól.
A Phöbus játékosai a hátralévő öt percben sportszerűtlenül kíméletlen játékba kezdenek, nagy rugdalózást visznek véghez, amelyből azonban senkinek sem történik komolyabb baja.
A második félidőben még nagyobb izgalommal kezdődik a játék és mindjárt az első percben Polgár mellé lő. Utána Sárosi tisztára játssza Rátkait és a fürge szélső csatár nem tudja eltalálni a kaput. Erre ellentámadás következik és Békyt csak kornerra tudja szerelni Lázár, a sarokrúgást Kutasi tisztázza.
Különösen Toldi van elemében, aki a Rátkaitól kapott labdával nagy gólt rúg a Phöbus kapujába. Ez a 9-ik percben történik és ezzel mát 2:0-ra vezet a Ferencváros. Alig fordul egyet az órán a percmutató, Barna korneréből Sárosi belövi a harmadik gólt is.
A 23-ik percben Sárosi és Toldi összjátéka után Sárosi Polgár elé adja a labdát, aki helyezett gólt lő (4:0). Három percre ezután Sárosi cselez, majd Toldit szökteti előre, aki a 16-os vonal tájékáról védhetetlenül, szinte torpedószerűen küldi a labdát a Phöbus kapujába. (5:0).
A végeredményt Rátkai beadásából Sárosi állítja be és ezzel a Ferencváros 6:0 arányban legyőzte a Phöbust és megnyerte a futballbajnokságot. A 34-ik percben a mérkőzés hősét Toldit, aki a legpéldásabb, fair játékot produkálta az egész küzdelemben, a mérkőzés bírája kiállította. A Ferencváros tíz emberrel is támadott és csak az utolsó percben nyomult fel a Phöbus, de Sólyom lövését Kutassi elfogta.