Válasz a *somogyi népköltés*-re

Ilyen czimen emlékeztünk meg minap Vikár Béla felolvasásáról.

A hírre vonatkozólag ma a következő nyilatkozatot kaptuk:

"A néprajzi társaságban tartott előadásomról az „Országos Hirlap" olyan tudósitást közől, melyet nem hagyhatok szó nélkül. Elöször is egy csomó hiba van az idézett népdalok szövegében. A "telefonfa" után ez a szó: „telefonrud" csak magyarázatkép volt mondva, nem tartozik a vershez.

 

Másodszor egész előadásom néprajzi érdekű lévén, nem arra vetettem a fősulyt, hogy széptani szempontból becses dolgokat mutassak be, hanem — mint ahogy a néprajzi társaság körében csak természetes — a nemzeti léleknek, gondolkozásnak és érzésnek ama nyilatkozásait keressem, melyek a népköltésben rejlenek.

Ez a szempont pedig van olyan fontos, mint az esztétikai, s ebböl a szempontból az idézett szövegek tagadhatatlanul érdekesek.

Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy van-e városokban népköltés, erre kettőt kell megjegyeznem.

 

Egyik az, hogy Budapesten nincs, de Kaposvárott, Szegeden, Hódmező-Vásárhelyt nagyon is van, amint hogy az utóbbi helyről a Kisfaludytársaság egész kötetet adott ki. (Török Károly gyűjtései.) Szegedről pedig két kötet is került.

 

Másodszor az „Ángyom, ángyom" kezdetü „fura" népdalról én megmondtam, hogy annak egy hetesi „bihalos" (bivalyos) a szerzője és a följegyzés történt Kaposváron, ami csak nem von le a dal értékéből. Tisztelettel
Vikár Béla.