Legyen azonban bármikép a dolog, annyi bizonyos, hogy nem pillanthatunk vissza kedvező évre. Az aratás csakis közepes volt, s ennek értékét is nagyon leszállitották a nyomott terményárak. Egy túlnyomólag földmivelő országban, a minő Magyarország, ez a közgazdasági helyzetre nézve döntő.
De az ipar és kereskedés terén is szomoru pangás uralkodik. A vállalkozási kedv megszünt, új vállalatok nem alakulnak, s régiek is megszoritják tevékenységüket.

Legjellemzőbb erre nézve az az ezer és ezer munkanélküli munkás, kik fővárosunk utczáit ellepik s csak könyöradományok tömeges osztogatása által menthetők meg a legvégső inségtől. A kormány és a főváros inséges munkák elrendelésével igyekszik enyhiteni a nyomort. De korlátolt pénzeszközeik mellett ezek sem tehetnek sokat. Az a pár millió korona, melyet ily munkákra fordithatnak, csak egy csepp a tengerben.

Nevezetes esemény; mely a mostani évfordulónál végbemegy, a népszámlálás. A művelt államok, kevés kivétellel, minden új-évtized első napján ejtik meg a népszámlálást. Ezt az alkalmat egyúttal számos oly adat gyűjtésére is felhasználják, mely a nép vagyoni és kereseti viszonyaira s társadalmi helyzetére világot vet s irányadásúl szolgálhat a közjóllét emelését czélzó állami intézkedéseknél. Mindnyájunknak érdekében áll, hogy az adatgyűjtés minél kimeritőbb és megbizhatóbb eredményeket szolgáltasson.