A tavaszi fagy ellen nem kell védekezni akkor, ha borus az időjárás, mert a földről kisugárzott meleget a felhők visszaverik, sem akkor, ha szeles az idő, mert ilyenkor a növényből kisugárzott meleget a szél által odavitt, még le nem hült levegő pótolja. Kisebb növényeket ugy védhetünk meg a fagy ellen, ha azokat bármiféle rossz hővezető anyaggal, például ujságpapirral lefedjük. Nagyobb növények, igy gyümölcsfák védelmére legáltalánosabb módszer a füstölés.
Füstölésre az eddigi tapasztalatok szerint a legalkalmasabb a kőszénkátrány és a nyers naftalin, különösen pedig a két anyagnak keveréke 1:3 arányban. Igen hatásos, azonban aránylag drága füstölőanyag a nyers naftalinnal átitatott tőzeg. Ezeket az anyagokat lehet sekély gödrökben is elégetni, célszerübb azonban, ha erre alkalmas tartányokba öntjük, melyek fölött 20 cm magasságban vizszintes tető van, amely a füst fölfelé áramlását megakadályozza.
Lehet a füstölést még vizgőzzel is kombinálni olyanmódon, hogy a füstölő tüz fölé dróthálón nedves szalmát helyezünk. A füstölőknek egymástól 10-15 méterre kell lenniök. A legnagyobb hideg napfelkeltekor szokott mutatkozni, miért is a füstölésnek éjfél után 1-3 óra között kell megindulni és 5-6 óráig kell tartani.