Magyar máglya
E hó 12-én lesz egy esztendeje, hogy a magyar politikai és irodalmi világból elköltözött Pakots József. Az életteljes rajz, amely e sorokat díszíti, mindenkinek eszébe juttatja Pakots József derűs, szeretetreméltó egyéniségét és annak a veszteségnek az emlékét, amely a haladó gondolkodású, emberségesen érző társadalmat érte az ő váratlan elmúlásával.
Most itt fekszik posthumus műve, a „Magyar máglya” asztalunkon izzó erdélyi regény, Tótfalusi Miklósnak, az első erdélyi könyvnyomtatómesternek megrendítő, de egyben felemelő története. A szívet és elmét gyönyörködtető könyv Apafi Mihály erdélyi fejedelem korát rajzolja meg hatalmas megjelenítő erőveé. de legtöbb fejezete, a mai kornak, amelynek keserű szégyene, hogy mint Kolozsvárt anno 1698-ban, napjainkban is fellobbant a könyvégető máglya a német városok piacán.
És a költőpolitikus regényének Máté evangéliumából vett mottója még sokáig az olvasó lelkében viharzik: „Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért!” Igaza van Herceg Ferencnek a „Magyar máglya” gyönyörű előszavában, amikor azt írja Pakots Józsefről, hogy „mint gyermekkorának az öröksége, a vérében élt az igazi demokrácia…. az ő demokráciája erős és alkotnivágyó emberszeretet volt…. igazi férfiú és így igazi harcos, lovag a szó legszebb értelmében".
„Ha a magyar érdek a magyar királyt teszi szükségessé: jöjjön a király!” – mondotta Sztranyavszky Lovasberényben
Simon András kormánypárti képviselő beszámolóján résztvett és felszólalt Sztranyavszky Sándor, az egységespárt elnöke is.
- A nemzeti egység megteremtésének – mondotta – két ellensége van. Első ellensége a felekezeti kérdés. Krisztus nevének emlegetésével ne szítson senki békétlenséget Krisztus hívei között. A másik kérdés, amely a magyart a magyarral szembeállítja, a királykérdés. Vajjon a mai időkben, a mai viszonyok között van-e szüksége erre? Ma nem meghasonlást, nem bomlást kell belevinni az egység soraiba, hanem egyetértést, amely erőt ad. Gömbös miniszterelnök megállapította, hogy ebben a kérdésben egyetlen szempont vezethet csak és az a nemzet érdeke. Fölvetések nem dönthetik el ezt a kérdést, csak tények.
Ha a magyar érdek a magyar királyt teszi szükségessé, jöjjön a király, és a korona csak annak a fejére kerülhet, akié a magyar jövő. A jelen súlyos, a jövő az általános európai helyzet miatt bizonytalan. A jövőre el kell készülni a nemzeti egységnyujtotta erővel.
A főpolgármester
Ha valaki elmondhatja a magyar közéletben, hogy minden álmát, becsvágyát teljesülve látja, úgy Borvendég Ferenc, akit szerdán iktatnak be ünnepélyesen Bárczy István, Ripka Ferenc és Huszár Aladár örökébe, a székesfőváros főpolgármesteri székébe, nyugodt lélekkel lehet vallomást arról, hogy a közpálya lépcsőzetén oly magasra jutott, amelyre kevés példa van Budapest történetében. Borvendég Ferenc főpolgármestersége megerősíti a régi közmondás igazságát: a hatalom és a siker igazolja a férfit és gombamódra növeli híveinek számát! Az alpolgármester Borvendég az elmult hónapokban meglehetősen izolálva, kemény szenvedélyes bírálatok pergőtüzében állott városházi posztján: a főpolgármester Borvendéggel szemben a kritika megenyhült és számosan azok közül, akik nyugdíjba kívánták, babérkoszorúval fogadják. Sors bona nihil aliud!
A rideg tényállás pedig az, hogy a darabont korszak óta ily korlátlan felhatalmazással, ily diktátori hatáskörrel nem került főpolgármester Budapest élére. Ha Borvendégben lesz annyi önuralom, elfogultság, előrelátás, ha nem néz se fel se le, se jobbra se balra, hanem ezzel a fanatikus szívóssággal, amellyel eddig a saját karrierjét, magas méltóságában ezután a főváros túladóztatott, dolgozó társadalmának boldogulását és életérdekeit szolgálja, így kiköszörüli a csorbát, megnyeri a csatát, mert ez esetben nem kormány vagy a pártok kegyelméből, hanem az egymilliós város népének bizalmából lesz Budapest főpolgármestere.
Visszatér a politikai életbe Huszár Károly, az OTI távozó elnöke
A főpolgármester-kérdés megoldása után vasárnapra elintéződött az OTI-elnöki válság is. Huszár Aladár átadta helyét az új főpolgármesternek, Borvendég Ferencnek és háromnapos gondolkodási idő letelte után úgy döntött, hogy elfogadja a miniszterelnök részéről neki felajánlott OTI-elnökséget.
Huszár Károly ezt megelőzően beadta lemondását, felmentése az OTI elnöki tisztsége alól és Huszár Aladár elnöki kinevezése, még a hét elején, megjelenik a hivatalos lapban. A Reggel értesülése szerint Huszár Károly most újból visszatért a politikai életbe, de egy árva szó sem igaz abból a hírből, hogy ennek megkönnyítése céljából Huszár Mihály, a kereszténypárt sárvári képviselője, lemond mandátumáról és így teszi lehetővé, hogy Huszár Károly újból helyet kapjon a képviselőházban. Huszár Mihály lemondatásának terve föl sem merült és így Huszár Károly csak valamelyik más választókerület mandátumának megüresedése esetén lép fel képviselőnek.