|
Rövidek
A Népszövetség reformja nélkül elkerülhetetlen az új háború! – jósolja Mussolini - A Népszövetség léte forog kockán - folytatja a Duce. – Még azokban az időkben is, midőn az egyetértés látszata uralkodott, nagyon nehéz volt valamely fontosabb döntést elérni Genfben. A fasiszta nagytanács elvetette a kockát. A Népszövetséget vagy reformálni kell vagy el kell pusztulnia. A Csendes óceán körül három hatalmas nemzet kezd versengeni, ami ugyancsak világosan mutatja, hogy vagy megegyeznek a nemzetek a háború megakadályozásában, vagy elkerülhetetlen lesz a háború.
De azért nem hiszem, hogy a jelen pillanatban háborús veszély fenyeget, mert hiányzik a háború előkészítéséhez szükséges nagy készlet. Mindezek a szempontok a leghatalmasabb nemzetek közül többet arra kényszerítenek, hogy a várakozás vagy az óvatos halogatás külpolitikáját kövessék. Az olasz rendőrség ugyanúgy járt el, amint a magyar határrendőrség tette: letartóztatta az osztrák horogkeresztes fiatalembereket. A kormány utasítására közölték velük, hogy akiknek érvényes útlevelük és pénzük van, azok tovább utazhatnak, de a többinek haladéktalanul vissza kell térni Ausztriába, mert Olaszországban való tartózkodásuk nem kívánatos. Vasárnap Bécsben ismét papírpetárdás tüntetéseket rendeztek a nemzeti szocialisták és a hatodik kerületben kócból készült horogkereszteket gyujtottak meg.
A rendőrség húsz fiatalembert letartóztatott és a wollersdorfi internáló táborba szállította őket. Berlinből jelentik: A belügyminisztérium most tanulmányozza a hónapok új elnevezésének kérdését. A nemzeti szociálista párt kezdeményezésére sok helyen már a régi német neveket használják és ennek hivatalos elfogadását eddig csak az a megfontolás akadályozta, hogy a hónapok nevének megváltoztatása nem fog-e a külfölddel való érintkezésben gyakorlati nehézségekkel járni. Hűvös tárgyilagossággal, rendkívüli történelmi érzékkel, a finom író pallérozott választékosságával és a gyakorlati gazdaságpolitika józan előrelátásával rajzolta meg Fenyő Miksa tömör,de tudástól sugárzó kis könyvében a német diktátor politikai egyéniségét, a porosz előretörés elsötétülő árnyékát s az elkövetkező hatalmi mérkőzés elkerülhetetlen veszedelmét. A kép, amelyet a GyOSz igazgatója könyvének lapjairól a magyar közvélemény elé vetít, rendkívül komor.
A versaillesi korlátokat fenyegető német erő inkább előbb, mint utóbb, új háborúra elhárító, preventív háborúra kényszeríti a nyugateurópai hatalmakat, Európa természetes fejlődését s ezzel az európai egyensúlyt fenyegeti a német álom, amelynek megvalósulása, 75 millió német egységes birodalma, ellenállhatatlan erővel ragadná magához Európában nemcsak a politikai hatalmat, hanem ráütné a maga bélyegét e földrész egész szellemi és gazdasági fejlődésére is. E könyv megírása históriai szolgálat a magyar ügynek, mert mi szerepe lenne a Duna völgyében ennek a magyar népnek, mi értelme volna Közép-Európában a magyar gondolatnak, ha a horogkeresztes ábránd megvalósulván, a magyar föld hadtápterületté süllyedne a porosz ármádiák hátában.
Fenyő Miksa, ha más szavakkal is, ezt a politikai tételt fejtegeti és okolja meg. A megokolásban eltérhetnek a vélemények, de a következtetésben nem. Lehet, hogy a sötét jóslat nem válik be, lehet, hogy a ma még túlnyomó erő, amelyet az egyesült nyugati hatalmak képviselnek, riasztó és kijózanító hatással lesz a német népre a vezetőire, az egy bizonyos, hogy abban a feszült és izgalmas diplomáciai hadjáratban, amely már megindult, s amely talán évekig, de lehet, csak hónapokig tart. Magyarország helye nem azok oldalán van, akik új összecsapások veszedelmét s az egész európai kultúrvilág romlását felidézik. „A békét akarjuk – folytatta Sztalin – és készek vagyunk helyreállítani a normális viszonyokat. De meglepetések ellen meg kell védenünk az országot és készen kell várnunk a támadást! Nem félünk a fenyegetésektől és elkészülünk arra, hogy minden ütésre ütéssel válaszolunk.” Beszéde végén Sztalin többek között azt is kijelentette, hogy Németországgal barátságos viszony fentartását óhajtja a szovjet. |