- Hát ez már meg miféle csodabogár? - kérdi elhülve az olvasó. Szivarozógép? Mi szükség van ilyesmire? Hiszen a mai nehéz időkben az ember örül, ha a szivart maga szívhatja el, nemhogy még gépre bízza. Mi ez? A technika legújabb vívmánya talán? Akkor erre a mintára bízvást egy ebédelő-gépet is lehetne konstruálni, mely az ember helyett gőzerőivel pillanatok alatt elfogyasztja a töltöttkáposztát.
Nos, ennyire nem veszélyes a dolog. A szivarozógép egy jámbor tudományos szerkezet, mely nem akarja az ember elől elszívni az illatos havannákat, hanem pusztán a szivarok minőségének és nikotintartalmának megvizsgálására használják.
A szivarozógép folyadékokkal teli lombikok és közlekedőedények sorozata s az egyik üvegedény tetejéről üvegszipkába ágyazott gumiszopóka nyúlik ki. A megvizsgálandó szivart belehelyezik a gumiszopókába, a csövekben légritkítást idéznek elő s aztán rágyújtanak a szivarra. Az ördöngös masina vidáman pöfékelni kezd, a füst magasan kígyózik a levegőbe s a lombikokban levő folyadék gyorsan megzavarosodik.
Íme, ezek a folyadékkal telt lombikok helyettesítik az emberi tüdőt a gépben. A kísérlet eredménye bizony meghökkenti a dohányost, amint az almasavhoz, citromsavhoz kötött nikotin lerakodik a folyadékban, valamint az ammóniák, mely az égés terméke. Mindez a salak és ártalmas anyag a szivartszívó ember tüdejében rakódna le.
Ez az érdekes gép, mely a berlini Birodalmi Egészségügyi Intézet dohányvizsgáló osztályán dolgozik, a szó szoros értelmében úgynevezett próbaszívásokat végez. A gép segítségével állapítják meg az egyes szivar- és dohányfajták nikotintartalmát és vegyi összetételét. Bizony, itt látja legjobban az ember, mennyi salak és káros anyag kerül a dohányzással a szenvedélyes dohányos tüdejébe.
A szivarozógép teljesen ugyanolyan föltételek mellett szívja el a szivart, mint az emberi tüdő s így elsősorban a füstöt tudják ellenőrizni. A dohányzás ártalmait illusztrálja ez a gép. Meri nemcsak a nikotin, hanem más ártalmas salakok is veszélyeztetik a füsttel át ember egészségét.
Hogy milyen veszélyes méreg a nikotin, azt legjobban jellemzi az az egyetlen adat, hogy már 4 centigram halált okoz belőle. A Birodalmi Egészségügyi Intézet statisztikái szerint a nikotinmérgezésben szenvedő emberek 60%-a nem is tudja, hogy mi a baja. Szédülést érez, nyálkiválasztása fokozódott, erősen izzad, arca betegesen sápadt, igen gyengének érzi magát, pulzusa rendetlen, lélekzése igen nehéz. A véredények betegségeinek nagy részéi is valószínűleg a nikotin túlzott élvezése okozza, gyakori tünet a részleges színvakság s a látásélesség csökkése is.
Még szerencse, hogy a nikotin egy jórésze megsemmisül a szivar parazsában. Most világpropagandát akarnak indítani a dohányzás leküzdésére. Hiába azonban minden. A szájból való füstölés évezredes szenvedély Európában és hiába minden mozgalom és ellenpropaganda hiába a szivarozógép rengeteg lerakódó salakjának elriasztó képe. Már a bronzkorban pipázott az emberiség, igaz, hogy nem dohányt, hanem csak martilaput.
Vajjon hányan átkozták el azóta Jean Nicot francia követet, aki 1660-ban magával hozta Amerikából a dohány magjait Franciaországba. Bizony méltó büntetése volt ennek a vakmerő franciának, hogy nevét éppen az általa behozott méreg, a nikotin megjelölésével örökítette meg a történelem.
Évi 1400 millió kg. a föld egész dohánytermése. Ilyen irtózatos mennyiségű dohányt füstöl el az emberiség. S aki a szivarozógép üvegtüdejének egyetlen szivartól való bemocskolódását látta, az el tudta képzelni, mit árt a dohányzás az emberiségnek.
