A modern orvostudomány az utóbbi években sok olyan meglepetésben részesítette a világot, amelyre még a legnagyobb fantáziával bíró emberek sem mertek gondolni. A sebészet terén egyre-másra követték egymást a szenzációs műtétek, amelyek nem egy szerencsétlen embernek adták vissza legnagyobb boldogságát az egészséget.

A régi kirurgusok késői unokái, csillogó modern fegyverekkel veszik fel a harcot a szervezet ellenségei ellen és nem egykönnyen törődnek bele pillanatnyi vereségekbe. Az akadályok lassan eltünnek előlük, azonban mégis minden műtétük mellett, mint egy félelmetes arcú hívatlan vendég, ott áll könyörtelenül: a halál és mosolyog.

Legalább is így volt ez az utóbbi néhány ezer éven keresztül. Némelyek azt hitték, hogy ezt a mosolyt nem tehet semmilyen imádsággal vagy mesterkedéssel legyőzni. De egy fiatal japán orvos: doktor Kunigoshy, aki a párizsi anatómiai intézetben dolgozott nem hitt semmilyen hiábavaló kísérletben. Hosszú hónapokon keresztül dolgozott az intézet laboratóriumában és 1931 február 9-én egy öngyilkos fiatal munkás holttestét hozatta be műtőasztalára.

A vizsgálat megállapította, hogy Peter Boutroix előző este a Pére Lachaise temető alkonyba borult fái között zsebkésével átdöfte szívét. Ez kilenc óra körül történt és a fiú nyolc-tízperces szenvedés után meghalt. Az átszúrt szív néhány utolsó reflexmozgással lökte ki a vért az erek felé, majd elcsendesedett minden. Bekövetkezett a halál.

És Péter Boutroix másnap reggel felnyitotta a szemeit. Vizet kért. A japán orvos fénylő szemüvegével kitartóan őrködött az ágya mellett és parancsokat osztogatott a rémült ápolóknak, akik az orvosokkal együtt megdöbbenéssel álltak az eset előtt.

Doktor Konigoshy eredményéi nagy sikernek könyvelte el az orvosi tudomány, habár egyes körök felemelték szavukat az ilyen kísérletek ellen. Tiltakoztak, mert nem tartották rendes dolognak, hogy egy ember beavatkozzon a természet rendjébe. A japán orvos egy héttel később, neves egyetemi tanárukból álló közönség előtt számolt be a műtét végrehajtásáról. A mellkast felbontotta a szívet kivette és bevarrta rajta a sebet.

A seb bevarrása után egy háromköbcentis adrenalin és morfium injekcióval megindította az ideiglenes életműködést, amelyet elektromos besugárzásokkal az elérhető legmagasabb fokra erősített fel. A mérőkészülék, amely a szív verését ellenőrizte száznyolcvanat mutatott percenként.

Ez olyan magas szám, hogy egy élő embernél nem is fordulhat elő. Ilyen állapotban helyezte vissza a mellkasba az élő dobogó szervet és néhány pere múlva a Pere Lachaise öngyilkosának lehelete elhomályosította a szája elé tartott tükörüveget.

Doktor Kunigoshy szenzációs műtéte nyomán számos európai nagyvárosban, ahol a legtökéletesebb felszerelésű műtőtermek állnak rendelkezésre, megkísérelték a párizsi eset reprodukálását. Így került az Üllői úti klinika sebész professzorainak kése alá egy hódmezővásárhelyi kubikos, aki Peter Boutroixhoz hasonló módon vetett véget életének.

Az operáció sikerült ami azt jelentelte az egész világ számára, hogy a japán orvos módszere nemcsak egyedülálló esetben váll be. Budapest után Newyork majd London és Stockholm következett és az orvosok munkáját mindenhol siker koronázta.