Mind a napfényhatás, mind a kiszáradás szempontjából tekintetbe kell venni azt is, hogy kedvező viszonyok között még a nem spórás baktériumok (Vibrio cholerae, Bacillus typhi, Bacillus mallei) ellenállása is meghaladja egyes jól bevált harci gázok hatásosságának időtartamát, s hogy a spórák a célterületet a legrosszabb körülmények között is veszélyeztetik olyan hosszú ideig, mint egyes harci gázok kedvező viszonyok mellett.
Pl. a Bacillus mallei nedves, sötét helyen hetekig is megél (15-30 napig, rothadó talajban 14-24 napig), a lépfenespórák pedig közvetlen napfény hatására 35-39 C-on is csak három és fél óra alatt pusztulnak el. Ezekkel az adatokkal már most - némi fenntartással - hasonlítsuk össze azt a tényt, hogy 1-3 m/mp-es szél és nem szélsőséges hőmérsékleti viszonyok mellett a carbonylchlorid a nyílt terepet 20 percig, erdőt 3 óráig, a chlorpikrin 1, illetőleg 20 óráig, a dichlordiacthyl-sulfid 24 óráig, illetőleg 7-10 napig tesz gázveszélyessé.
A hőhatás a baktériumok használhatóságát érdemben nem befolyásolja, mert olyan hideg, vagy meleg, amely azokat elpusztítaná, a mi éghajlati viszonyaink alatt nem fordul elő. Budapesten pl. a hőmérséklet átlagos maximuma 38.4° C a minimuma -14.8° C. Ezzel szemben 40-45° C melegben és -20-30° C hidegben a legtöbb baktérium még megél. A spórák e tekintetben a melegtűrő (thermofil) és a jégbaktériumoknál is ellenállóbbak.
A kombinált támadásoknál elsősorban a következő baktériumok igénybevételére gondolunk: tifusz (Bacillus typhi), kolera (Vibrio cholerae asiaticae), takonykór (Bacillus mallei) (ennek egészen különös szerepe lehet!), merevgörcs (Bacillus tetani), lépfene (Bacillus anthracis), a Fränkel-féle gázflegmone (Bacillus phlegmones emphysematosae) és a rosszindulatú vizenyő (Bacillus oedematis maligni) .
Mindezek a baktériumok – nevezzük őket a rövidség okáért harci baktériumoknak – ez embereket és a Vibrio cholerae asiaticae, a Bacillus typhi, meg a Bacillus phlegmones emphysematosae kivételével az állatokat egyaránt súlyosan, sőt a legtöbbször halálosan és a sebfertőző baktériumokat nem tekintve, járványosan megbetegítik.
A baktériumok betegségokozó képessége természetesen függ a védekezéstől, amely lehet aktív, vagyis támadólagos és passzív. Az utóbbi védőoltások és megelőző köz- és állategészségügyi intézkedésekből áll.