A fehérkókuszhús napon vagy gyenge tűzön megszárítva adja a „koprát”, amely világkereskedelmi cikk. A koprából készül a kókuszolaj, amely mint növényi zsiradék kerül forgalomba. De főleg szappan és gyertyagyártáshoz használják nagy mennyiségben.
A kókuszolaj a bennszülött egyetlen zsiradéka. Ezzel süt, főz, ezt használja a lámpájába és ezzel keni a haját. Mint hithű mohamedán, nem használhat disznózsírt és így a kókuszolaj nélkülözhetetlen fogyasztási cikke, akárcsak a rizs, vagy a só.
Minthogy a kókuszolaj hamar avas lesz, a bennszülött hetenkint állítja elő a háztartásához szükséges olajat, nagyon egyszerűen. A kókuszdió husát megreszeli és a megreszelt diót lassú tűzön felmelegíti. A kiolvadó aranysárga olajat lekanalazza és üvegben elteszi.
Koprát évenkint sok millió rúpia értékben szállítanak Európába. A szárított koprát bálókba préselve, vagy zsákokba csomagolva szállítják. A kopra avas, olajos szaga szinte elviselhetetlenné teszi a koprát szállító hajón való utazást. Az émelyítő olajos levegőtől még a legedzettebb hajós is tengeri betegségbe esik.
A kókuszdió husát borító csonthéjból a bennszülött a legkülönbözőbb tárgyakat készíti. A legegyszerűbb és legelterjedtebb a fél kókuszdióból készült meritőkanál, de számtalan dísztárgy is készül ebből a csontszerű anyagból. Csattok, hajtűk, fésűk, hamutartók, sőt az egész kókuszdióból egy kis nyíláson kikaparják a húst és az üres csontburokból „pénzpersely” készül, melyet égetéssel különböző művészi mintákkal díszítenek.
Marad még a kókuszdió 2-3 ujjnyi vastag rostos kérge. Ebből készül az Európában is ismert kókusz szőnyeg. De az ajtók előtt levő lábtörlő is ebből van. Folyosók és lépcsők futószőnyegei is legtöbbször kókuszrostból készülnek. Ha a kókusz rostját nem keverik idegen anyagokkal, akkor a belőle készült szőnyeg jóformán elpusztíthatatlan.
A bennszülött még kötelet is fon a rostokból, amely egyike a legerősebb és legtartósabb köteleknek. A rostokat igen könnyű eltávolítani a dióról. Két-három ütés a dióra egy nagy késsel és a rostok között elég nagy nyílás keletkezik, hogy a bennszülött a kezével lefejtse a vastag rostokat, amelyet a külső síma héj tart össze.
Ezeket a kéregdarabokat a rajta levő rostokkal arra is használja a bennszülött, hogy a házához vezető utat „kikövezze”. A víz lepereg a sima kérgen és így esős időben száraz lábbal jut a házába.