Hozzánk hasonló a helyzet Lengyelországban. Lengyelország egész területe szintén a két fentemlített délkör közé esik, azonkívül területe a 30. fokkal jobban megközelíti, mint hazánk. A háború után, a nagy újjáalakulás idejében választania kellett és magára nézve nagy mértékben hátrányosan választott.
Belgiumra nézve a középeurópai idő volna kedvezőbb, mint a mai nyugateurópai és ez áll Hollandiára nézve is. A középeurópai és nyugateurópai országok között Hollandia az egyedüli, mely a zónaidőrendszerhez nem csatlakozott, hanem órái a helyi amszterdami időt mutatják.
A fenti elgondolás alapján azonnal megállapíthatjuk, hogy Hollandiára nézve is az volna előnyös, ha az amszterdami időt feladná, csatlakozzék a zónaidőrendszerhez, de a középeurópai időt választaná. Ezzel a délutáni világosságot mindennap 40 perccel meghosszabbítaná.
Ha hazánkban a keleteurópai időt rendszeresítjük, akkor olyan kedvező helyzetbe jutunk a délutáni világosság tekintetében, mint amilyenben ma van Anglia egy része vagy Svájc vagy egész Portugália. Tehát télen 4 óra helyett 5 órakor, nyáron 8 óra helyett 9 órakor lesz a naplemente. Természetesen a napkelte is mindig egy órával lesz később.
Ez a megoldás rendkívül kedvező mind a városi, mind a falusi lakosság szempontjából, sőt a kétféle lakosság egymáshoz való viszonyában is. A városi lakosság azzal, hogy minden délután egy óra világosságot nyer, a szabad levegő utáni vágyait, a sport és az egészségügy érdekeit jobban kielégítheti.
A nyilvános helyeknek, amelyeknek ma hatalmas havi világítási számlákat kell kiegyenlíteniük, kisebb világítási költségeik lesznek. A télen különösen lényeges világítási kiadások csökkenését minden háztartás meg fogja érezni. Az ország szénfogyasztása is csökken, ami szegény szénkincsünk mellett kívánatos, petroleumbehozatalunk is kisebb lesz, ami szintén kívánatos.
A falusi lakosság teljesen észrevétlenül mindennap egy órával később fog kelni és természetesen egy órával később lenyugodni. Ilyen módon az a nagy különbség, mely a falusi és városi lakosság életrendje között van, lényegesen csökken, ami mindkét lakosságra előnyös. A falusi és városi lakosság életrendje jobban összeegyeztethető lesz.
A falusi ember a városiakkal töltheti estéit és mégis ideje lesz az alvásra, ha pedig a városi ember falura megy, bár az óra szerint ugyanakkor kel, mint azelőtt, de az óra sietése miatt tulajdonképen egy órával kel korábban és így a faluhoz alkalmazkodik.
Lássuk már most, hogy a keleteurópai idő bevezetésével milyen lesz a helyzet Budapesten. Budapest területén a 19. délkör halad át, négy fokkal vagyunk a 15. foktól keletre, tehát a világosság előresietése jelenleg nálunk a középeurópai időhöz képest négyszer négy, vagyis 16 perc.
A keleteurópai időszámítás bevezetése után egy órával a világosság felé toljuk magunkat s minthogy 19. és 30. között 11. a különbség, az eltolódás a keleteurópai délkörhöz képest négyszer 11, vagyis 44 perc lesz. Március 21-én tehát nem 6 órakor fog a Nap lenyugodni, hanem körülbelül 6 óra 44 perckor.