Nagyfeszültségű villanyvezetékek oszlopain villamos berendeléseken látjuk felírva ezt a figyelmeztető szöveget, néha meg keresztberakott csontok felett ékeskedő halálfejjet díszítve, a nagyobb nyomaték kedvéért. A patikában a veszedelmes mérgeket tartalmazó üvegeket is így szokták megjelölni.

Ezektől minden józanelméjű ember tartózkodni fog. De hány dolog van a mi mindennapi életünkben, amivel állandóan érintkezünk és éppoly veszedelmesek ránk nézve, mint a leghalálosabb méreg - de nincsenek semmiféle figyelmeztető jelzettel ellátva. Mindenki, aki romlott, baktériumokkal fertőzött ételt visz a szájába, éppúgy az életével játszik, mintha az ötvenezervoltos villanydrót körül legyeskednék.

Tudni kell ugyanis, hogy mindenfajta ételben és italban miriádszámra nyüzsögnek a láthatatlan bacillusok. Nem kell csodálkozni ezen, hiszen nincsen a világon semmi, amit be nem vonna a bacillusok leple.

De talán sehol sem válhatnak olyan veszedelmessé ezek a piciny élőlények az emberre, mint éppen az élelmiszerekben, egyrészt, mert sok ételben a bacillusok is kedvező táplálótalajra találnak, másrészt pedig az étkezéssel mód nyílik arra, hogy mi magunk, öntudatlanul, a haláltokozó bacillusok egész légióját szállítsuk testünk legbelsejébe.

Se szeri, se száma a különféle bacillusoknak, melyek kellő gondossággal nem kezelt élelmiszerben, vagy italban előfordulhatnak. Itt van mingyárt a víz és a jég, amit, ha nem tartanak eléggé tisztán, könnyen megfertőződhetik a tífusz, a paratífusz, a skarlát a diftéria és számos más szörnyű nyavalya csiráival.

Egy londoni orvos egy ízben bakteriológiai vizsgálat alá vetette a londoni uccai jégárúsoknál kapható ételjeget, 35 különböző jégmintát vizsgált meg és arra a megdöbbentő megállapításra jutott, hogy 33 esetben a jég minden köbcentiméterében egymilliárd bacillus hemzsegett! S köztük ott szerepeltek a legborzasztóbb ragályos betegségek terjesztői.

Ugyanilyen veszedelmes számos esetben a nyers tej. Ha a tehénnek tuberkulózisa van, a tejbe tuberkolózisbacillusok kerülnek, melyek egy-kettőre tanyát vernek aztán az emberben. De más ragályosbetegségekben is szenvedhet a tehén, melyek a teje révén mind átterjedhetnek az emberre is. Ezért kell a tejet pasztőrizálni, mert akkor a bacillusok kipusztulnak belőle.

Csecsemők és kisgyermekek nyers tejtől súlyos, sőt halálos kimenetelű lázas gyomor- és bélgyulladást kaphatnak. A tőgy-gyulladásban szenvedő tehenek fertőzött teje Németországban, becslés szerint, évente 340.000 pengő kárt okoz.

Ugyanilyen veszélyes lehet minden más élelmiszer is. Mindenki tudja, hogy mosatlan gyümölcsöt nem ajánlatos enni, mert a gyümölcs héja a fertőző csírák garmadáját hordhatja magán. De talán semmiféle fertőzés nem jár olyan szörnyű következményekkel, mint a romlott hús, vagy kolbász élvezete. Az ilyen húsban ugyanis tanyát ver a botulinus-bacillus és aki elfogyasztja, azon kitör a botulinus nev, rettenetes betegség.

Az első tünetek néhány órára, de gyakran csak napok múlva mutatkoznak: a beteg émelyeg, hány, látóképessége megzavarodik, torka kiszárad, nehezen nyel, szédül és annyira elgyengül, hogy állni és ülni képtelen. Néhány napig a legszörnyűbb kínok között vergődik, míg beáll a halál. Ebből a betegségből ritka a gyógyulás és előfordullak romlott kolbász élvezete folytán tömegmérgezések, melyeknél a betegeknek több mint a fele elpusztult.

Akik fölépülnek, azok néha még évekig érzik a szörnyű baj utóhatásait. S a legveszedelmesebb az, hogy igen sokszor észre sem vehetjük, hogy a hús fertőzve van, az egész darab kifogástalan állapotban lehet, egy pirinyó darabkában azonban már ott rejtőzhetik néhány botulinus-bacillus és ez elég arra, hogy kiváltsa a bajt.

A botulinus ellen nincsen más védekezés, minthogy gondosan megválogatjuk, milyen húst, vagy kolbászneműt veszünk, megvizsgáljuk s a legkisebb elszíneződés vagy gyanús íz esetén nem nyúlunk többé hozzá. A megvásárolt húst pedig alaposan főzzük vagy süssük meg, hogy a meleg a bacillusokat és mérgüket elpusztítsa.

Ismerünk úgynevezett antitoxinokat, melyekkel némely esetben megmenthetjük a húsmérgezésben szenvedő beteget, de mindenképpen biztosabb, ha elővigyázattal elejét vesszük a bajnak.

Bizony, az ember nem is tudja, mikor viszi önkezével a saját testébe a halált! Ezért fontos, hogy minden emberi élvezetre szánt italt, élelmiszert árúbabocsátás előtt a hatóság orvosi ellenőrzés alá vegyen.

A hatóságok minden kultúrországban, így nálunk is, eleget is tesznek ennek a kötelességüknek és állandóan szaporodnak a nagy laboratóriumok, melyekben a tudomány legújabb vívmányainak felhasználásával vizsgálják meg az élelmiszereket.