Körülbelül 500 esztendeje, hogy bizonyos nevezetű Johannes Gutenberg a mainzi Gensfleisch patriciuscsaládból származó mechanikus nagybátyja műhelyében felállította a világ első nyomtatóműhelyét és elkészítette az első nyomtatott bibliát.

Találmány még nem csinált olyan karriert, mint a könyvnyomtatás. Wells joggal nevezi a mi korunkat papírkorszaknak, a nyomtatott papír és a könyvekben lefektetett tudás korának. Mivé fejlődött Gutenberg primitív sajtója? Egy óra alatt a modern rotációsóriások ma már százezer példányt ontanak ki magukból. Ha Gutenberg ezt látná...

Hogy a nyomdatechnika ma itt tart, azt nemcsak Gutenbergnek köszönhetjük. Kerek 100 esztendeje halt meg az a férfi, akinek találmánya a nyomtatást és az újságok életét forradalmasította: König Friedrich német nyomdász, a gyorssajtó feltalálója. Hol tartanánk ma a gyorssajtó nélkül hol lennének a milliós példányszámú nagy lapok, melyek az esemény megtörténte után két órával már az egész országba elviszik a hírt.

1774-ben született Eislebenben a gyorssajtó feltalálója és 37 éves volt, amikor az első gyorssajtó munkába kezdett és ontani kezdte óránkint a maga 900 példányát. Először egy síma gép dolgozott, aztán egy hengeres, majd végül egy kettős nyomtatógép.

1817-ben a feltaláló megalapítja nyomtatógép gyárát, ez a gyár ma is létezik, csak éppen a világ egyik első nyomdagépgyárává, hatalmas nagyüzemmé fejlődött. Igaz, a gyár fejlődésével párhuzamosan a gépek is fejlődtek, teljesítményük megszázszorozódott.

S a feltaláló milliós vagyont szerzett. Ezt a vagyont utódai még meg is sokszorozták. Mai szemmel nézve persze primitívnek látszik az első gyorssajtó faalkatrészeivel és kis hengereivel. Gondoljuk azonban meg, hogy milyen óriási fejlődést jelentett a maga idejében a kézi nyomtatással szemben. Ezt a gyorssajtót már gőzgép hajtotta és tízszerannyi munkát végzett, mint két gyakorlott kézisajtómunkás.

A nyomtatás történetének második hőse volt ez a német nyomdász, Gutenberg szellemi örököse. Száz esztendővel ezelőtt halt meg König Friedrich, akinek élete talán több hasznot hajtott az emberiségnek, mint a másik König Friedrich, Nagy Frigyes, a katona dicsőséges élete.