Orvosi vizsgálóasztalán halva találták Deutsch Dezső volt tanársegédet, a hystamin-oltások európai hírű fölfedezőjét
Vasárnap délután fél hatkor hevesen kopogtattak Deutsch Dezső orvos rendelőjének ajtaján, a Vilmos császár út 15. sz. ház földszintjén. Az orvos nővére és sógora voltak a látogatók, akiket kora délután hívott fel Deutsch doktor telefonon és arra kérte őket, hogy öt és hat óra között jöjjenek el hozzá.
Sem a csöngetésre sem a kopogtatásra nem nyitott ajtót senki. A nővér és a sógor a házmesterhez fordultak és most már hárman dörömböltek az ajtón, majd nekifeszültek a kilincsnek és betörtek a lakásba. Néma csönd fogadta őket...
A rendelőszobából azonban világosság szűrődött ki... Kinyitották az ajtót és a nagy szoba közepén
a vizsgálóasztalon hanyatt feküdt Deutsch dr.-holtan.
Nővére félig eszméletlenül sikoltva borult rá, a házmester rendőrért szaladt, pár perc múlva megérkeztek a mentők...de már csak azt konstatálhatták, hogy a fiatal orvos halott.
Ismeretlen mérget fecskendezett be a karjába. És az ölte meg. Az íróasztalon egész kötegre való búcsúlevelet találtak. A takarítónőjéhez címzett levélben azt írta: Nem szabad értesíteni az édesanyámat! Értesítsék vagy Brüll Sándort ( Szondy ucca 83.). vagy valamelyik barátomat: dr:Gerilert, dr. Mannt, vagy dr. Baron Gyulát.
A rendőrségnek a következőket írta az öngyilkos orvos: Ízérzésem előzetes érzéstelenítése után k. c. n.-el, mely kísérleti célokra régebben birtokomban volt, megmérgeztem magam. A rendőrségi boncolás után szükségtelen... Tudományos, anatómiai boncolás ellen nincs ellenvetésem.
Tettemnek oka a gazdasági helyzet.
Az európai hírű fiatal orvos öngyilkosságra óriási megdöbbenést keltett vasárnap este a fővárosban. A 29 éves orvos, akinek az apja is hírneves budapesti doktor volt, a Kétly- klinikán dolgozott, mint tanársegéd. Nevét azzal tette ismertté, hogy a hystamin nevű oltószerrel ő kezelt először köszvényes megbetegedéseket, mégpedig kiváló eredménnyel. Berlinben is kihívták, ahol az egyetemen tartott előadásokat. Kísérleteit a Kétly-klinikán hirtelen kellett abbahagynia és ugyancsak hirtelen kellett elhagynia az intézetet, mert egy orvosi cikk miatt meghasonlott Kétly professzorral.
Az történt ugyanis, hogy orvosi szaklapba írott tudományos cikkét átvette egy napilap és a professzor ezt kifogásolta. Deutsch azóta magánlaboratóriumában folytatta munkáját és magánrendeléssel kereste kenyerét. De különösen nagy volt a száma az ingyenbetegeinek.
Hozzátartozói azt mondják, hogy nagy jövedelme volt és anyagi okai nem lehetnek az öngyilkosságnak, hanem inkább családi természetű ügyek keserítették el az érzékeny lelkű nagy műveltségű, rendkívül szerény orvost. Ennek azonban ellentmond maga a búcsúlevél, amelyben a gazdasági helyzetre hivatkozik...
Borzasztó lehetett Deutsch dr. halálküzdelme: a gyilkos fecskendőt az íróasztalon találták, az íróasztaltól a vizsgálóasztalig terjedő távolságon feldöntött szék hevert. Akkor lökte fel, mikor az asztalig vánszorgott.