A dinamit játékszer a rádium robbantó hatásához képest – Egy gram rádium felrobbanása 34 méter magasba emelné a világ legnagyobb óceánjáróját.
A föld legcsodálatosabb és legritkább kincse, az ember legszörnyűbb betegségének, a pusztító ráknak egyetlen gyógyszere, kórházak remegve őrzik egy milligramját az értékes kincsnek, ólomkazettába zárják, mert minden más anyagon áthatol rejtelmek sugara: - Rádium.
A sorsnak milyen véres iróniája, hogy a világnak ez a leghatékonyabb gyógyszere egyúttal a legdrágább gyógyszer is. Miért olyan drága a rádium? Miért ér kincseket egy mákszemnyi is belőle? Mert a föld legritkábban előforduló eleme.
A rádiumatomok, mint ismeretes, maguktól szétesnek, parányi anyagi részeit állandóan szétsugározza a világűrbe. A rádiumatomok szétbomlása, a rádium kisugárzása tulajdonképpen folytonos, nagyerejű robbanások sorozata. A dinamit és az ekrazit hatása gyerekjáték a rádiuméhoz képest. Egyetlen gram rádiumban másodpercenként 30 milliárd atom robban fel.
De mi lenne, ha például egy gram rádium atomjai egy másodperc alatt bomlanának fel. A hatás? Szinte elképzelhetetlen. Ügyetlen gram robbanása a világ legnagyobb óceánjáróját megterhelt állapotban 34 méter magasra röpítené fel. Annyi meleg szabadulna fel, hogy százmillió liter víz egy perc alatt gőzzé változna át.
Ilyen hatalmas energiák vannak lekötve rádiumnak egy parányában s szinte magától értetődik, hogy a rádium sugarainak szörnyű ereje gyógyításra és technikai csodák előidézésére is alkalmas.
Háromféle sugara van a rádiumnak és emberi szempontból legértékesebb a röntgensugarakkal rokon gamma-sugárzás.
A gamma-sugár, ugyanúgy éterrezgés, mint például a fény. Tulajdonképpeni lényegét azonban mindezideig nem derítették fel. Az alfasugarak felrobbant atommagok, a bétasugarak pedig az anyag legkisebb részeinek, az elektronoknak özönéből állanak. Ez a három titokzatos sugár adja a világ legrejtélyesebb anyagát, a rádiumot.
Pár esztendeje furcsa kísérleteket folytat a rádiummal foglalkozó tudomány. Nincs kevesebbről szó, minthogy ezt a rendkívül ritka és óriási gyógyerejű anyagot mesterségesen előállítsák. Mesterséges rádium: az orvosok, kórházak és rákbetegek százezreinek álma.
Tulajdonképpen nem is annyira a rádiumot akarják mesterségesen előállítani, mint inkább a rádium nagyértékű sugarait. Öt évvel ezelőtt kezdte meg kísérleteit a rádiumsugarak mesterséges előállítására dr. W. Coolidge amerikai egyetemi professzor és kíséretei most végre befejeződtek. Sikerült a világ legértékesebb sugarát, a rádium gyógyítóerejű gamma-sugarait laboratóriumában előállítani.
A kísérlet maga életveszélyes volt. Coolidge különleges készüléket konstruált, az úgynevezett kaszkádcsövet. Nem más ez, mint egy gigantikus nagyságú röntgencső, melyet joggal nevezhetünk a rádium „sugárküldőjének”. A Coolidge cső üvegbelsejében egymillió voltos feszültségű elektromos áram dolgozik. Ez az irtózatos feszültség teszi lehetővé, hogy a csőben előálló elektronok (az anyag legkisebb alkotórészei) majd 300.000 kilométeres sebességgel repüljenek.
Ezek a repülő elektronok nekiütődnek egy alumínium ablakocskának, a világ legvékonyabb aluminiumlemezének. És itt történik a csoda: az aluminiumablakon már gamma-sugarak kévéje, lép ki, a rádium gyógyító erejű sugarainak mesterséges előállítása sikerült!
Milyen hihetetlen perspektívát nyit meg Coolidge kaszkádcsöve! Egyetlen cső annyi rákot gyógyító gammasugarat állít elő, mint több kilogram rádium. Gondoljuk el: a földön összesen nincs tizedannyi rádium sem.
S a gigantikus csőből küldött sugarak csaknem teljesen azonos tulajdonságúak, mint a gamma-sugár, gázokat szilárd testté varázsolnák át, ércek foszforeszkálnak tőle, az állati és emberi organizmus sejtjeit szétroncsolják s mindezeken felül gyógyítják a rákot is.
De ez a csoda még fokozható 8s. Coolidge a közeljövőben 2 millió voltra akarta az elektromosáram feszültségét felemelni. Uj csodákra, a rádium sugarai titkának felderítésére lehetünk elkészülve.